A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

BARSI Ernő: Népzenénk problémái egy daloló sülyi pásztor életének tükrében

108 BARSI ERNŐ 2. Istenem, Istenem, 3. Vagy erdőn, vagy mezőn, Hol lesz meghalásom, Vagy a puszta síkon, Hol Vész meghalásom? Vagy a puszta síkon. Vagy erdőn, vagy mezőn, Hol a sárga rigó Vagy a puszta síkon. Fütyül sírhalmomon. összesen 76 I. csoportba sorolható dalt énekelt Tar jani András. 77.-nek ide vettem még egyetlen gyermekdalát is, mivel önmagában kevés önálló csoport felállításához. A II. csoportba kerülnek azok a dallamok, melyeknek kezdő és zárósora azonos. Ezek megegyeznek az „új stílus" eddigi meghatározásával. Ide sorolható dallamainak száma 131. Szép példája a következő katonanóta: 11 1 (5) 5 1 ,, Sály (Borsod m.) Tarjáni András 68 é. Barsi Ernő (1962. aug. 3.) &IUSTO J'88 fe^T I rf

fJ I f

jJ '< I FERENC JÓSKA, HA BEVETTÉL HUSZÁRNAK, ™ GOKITZIÁT VISELD A JÓ EPÉS ANYÁMNAK ' « MER'HA GONDJÁT NEM VISELED SZEG ENYHEK. NEMSZOBALOK CSAK A NAGYJO ISTENNEK A III. csoportot az a 73 dallam alkotja, melyek fordulatain a népies műdal hatása érezhető. A IV. csoportba pedig 55 népies és 12 egyéb műdal került. Tarjáni András dallamkincse nem egyetlen formába merevedett, mechanikusan elsajátított dallamok összesége, hanem éppen olyan állandóan hullámzó, változó folyam, mint a népdalok egésze. Az ő dallamkincsén is ugyanazokat a jellegzetességeket szemlélhetjük, melyeket a népközösség által használt, állandóan alakuló, változó népdalok életén is láthatunk. Az első sajátság, ami Tarjáni András dallamanyagán szembetűnik az, hogy a hozzá eljutó dallamok mindig csak az ő zenei gondolkodásmódjának legjobban megfelelő dallamvilág sajátosságaihoz igazodva kerülnek bele a dallamkincsébe. Vannak a tudatában olyan mélyen gyökerező, sajátos dallamok, dallamfordulatok, melyek sokszor szinte egészen elhomályosítják a tudatába jutó újabb dallamokat (különösen ha azok idegen lej-