A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)
KOZÁK Károly: A sajóládi háromszög alaprajzú temetőkápolna
76 KOZÁK KAROLY azt mutatják, hogy a hazai háromszög alaprajzú épületeket ebben az időben építették. Sajólád község ebben az időben a magyar alapítású pálos szerzetesrend birtokában volt, amelynek a török hódoltság szörnyű pusztításai után — a XVI. század második felében Magyarországon már csak 5 kolostoruk állt: Máriavölgy, Elefánt, Csáktornya, Sátoraljaújhely és Sajólád — felocsúdva, ekkor élte második virágkorát. Ezen tényeknek figyelembevételével biztosra vehető, hogy a sajóládi temetőkápolnát a pálos szerzetesek építették. Az építés idejének pontosabb meghatározása miatt, szükségesnek tartjuk a sajóládi pálosok életébe való rövid bepillantást. A sajoladi temetőkápolna alaprajza. Az 1537 _ ben részben lerombo i t kolostorban később csak egy-két szerzetes lakott, a szerzetesi élet csaknem teljesen megszűnt. A pusztulást követő küzdelmes évszázad után, 1643—1648 között, .az újjászervezett pálos szerzetesek missziósközpontot alakítottak ki SajóIádon. Az ellenreformáció legelszántabb harcosai, a jezsuiták mellett, a pálosok is kivették részüket a vallási küzdelmekből, melyek a XVII. század második felében inkább már csak a szószékeken és az irodalmon keresztül folytak, a szó és a toll fegyvereivel. Ezen küzdelmek során erősödött meg a Szentháromság tisztelete a római katolikus egyházon belül, melynek külső jelei hazai műemlékállományunkban, képzőművészeti, iparművészeti és népművészeti alkotásainkon nagy számban fellelhetők. A sajóládi pálosoknak a vallási küzdelmek során nemcsak erkölcsi tekintélyük nőtt meg, hanem gazdaságilag is megerősödtek, az újjászervezett nagybirtokok termelésének növekedésével országszerte mutatkozó gazdasági fellendülés őket is érintette. 1716-ban megkezdték a jelenlegi templom felépítését a régi alapokon, mely négy év alatt el is készült. A monostor alapját 1720-ban rakták le és 1737-ben be is fejezték az építkezést, Kotnaky Fülöp perjelsége alatt. A kolostor jövedelme úgy látszik szépen növekedhetett, mert 1741-ben Diósgyőrött egy kis templomot és egy földszintes kolostort építtetett Kotnaky az ősi alapokon. Ez év októberében megnyitnak egy újoncházat SajóIádon, mely onnan 17514>en elköltözött, és helyette 1753-ban filozófiai főiskola nyílt meg. A sajóládi kolostor virágzása 1786-ig tartott, amikor is II. József eltörölte a pálos rendet. 4 E rövid történeti áttekintésből kitűnik, hogy a gazdaságilag megerősödött rend a XVIII. század első felében nagyobb építkezésekbe kezdett, melyet 1737-ben be is fejezett. Ez időben a megyében és a szomszédos megyékben is, az 1700-as években országszerte pusztító járványhoz hasonló nagy pestisjárvány pusztított, melynek elvonulása után, sokfelé szobrokat, kereszteket és kápolnákat emeltek a Szentháromság, vagy a baj elhárító szentek (Rókus, Rozália, Nep. Sz. János, Flórián) tiszteletére, ahogy ez akkoriban szokásban volt. Igen
