Gyuricza Anna: Reneszánsz kályhacsempék Északkelet-Magyarországról (Borsodi Kismonográfiák 37. Miskolc, 1992)

származtatása a forma, a minta, a színek alkalmazása miatt kézenfekvő lenne. De a kérdést a/t hiszem nyitva kell hagyni, míg további lelőhelyek nem szolgáltatnak újabb bizonyítékot. Az igazsághoz tartozik az is, hogy eddig még nem tártak fel sárospataki fazekasműhelyt. A habánok nemcsak ónmázas kályhákat gyártottak, hanem a megrendelő kívánsága szerint ólommázast és mázatlanokat is. A legkorábbi habán zöldmázas kályhák, melyek a füzéri várban álltak (89-90. rajz) még valószínűleg Csejtén készültek, ahol élt habán közösség, és működött fazekasműhely is, hiszen később innen telepítették őket Alvincre és Sárospatakra. Csejte Báthori, és később Nádasdy birtok volt, mint ahogy Füzér is. Szerencsen az 1644. utáni újjáépítéshez köthető zöld és sárgásbarna mázas tipikusan habán díszű kályhák (253., 257., 258. rajz) ugyanott készültek, ahol a Pácinban felállított barnamázas kályha, melynek veretmintás négyzetes csempéje megegyezik a szerencsivel (148-151. rajz). De készítési helyét jelen ismereteink szerint nem lehet lokalizálni. 40