Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

radt 21 gömöri település beolvadt a Borsod-Abaúj-Zemplén néven jelzett konglomerátumba. Gömör „Magyarország kicsinyben", vallották elődeink, s mindazok, akik bejárták a történeti Magyarország egyik legnagyobb megyéjének a tájait, a Kárpátoknak nyúló hegyeit és a Sajóba futó patakocskák völgyeit. S ha leértek Putnokra, ahol a monda szerint • Mátyás király megkapáltatta az urakat, kegyelettel álltak meg a Dienes-völgyben eredő patak partján a történelmi múltat idéző korok, korszakok zivatarának ellenálló, megyehatárt jelző, golyóktól sebzett kőoszlop mellett. Hetekbe telt, ha egy utazó Gömör nevezetes helyeit, műemlékeit, irodalmi és történelmi nevezetességeit sorra látogatta. A mai turistának, ha nem lépi át a határt, csak egy tenyérnyi Gömör jut, amit egy nap bőséggel bejárhat, és Keleméren Tompa Mihály költő házánál megállván, minden bizonnyal „A » gólyához" emlékezetes sorai jutnak eszébe: „Pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve, széthull nemzetünk". A földrajzilag kedvező fekvésű, hegyekkel-völgyekkel, számos folyócskával váltakozó gömöri terület olyan táji, természeti és történelmi adottságokkal rendelkezik, ahol a földművelés, az állattenyésztés, az ipar, különösképpen a kisipar valamennyi ágazata és a kereskedelem egyaránt gazdagon virágzott. írók, költők és utasok áradozóan írtak a táj szépségeiről, a gömöri nép szorgalmáról, vendégszeretetéről és a sok vihart megélt évszázadairól. Krasznahorka büszke várától, Gyöngyösi Murány várában Marssal társalkodó Vénuszától Fülek váráig megannyi emlék jelzi a magyar múltat. Irodalmunk, művészeti életünk számos nagy alakja született és élt ezen a tájon. Gömör adta az irodalomnak Gyöngyösi Istvánt, Tompa Mihályt, Pákh Albertot, Pósa Lajost, Tóth Edét, a művészetnek a szobrász Ferenczi Istvánt, Izsó Miklóst, Holló Barnabást, a festő Madarász Viktort, a korának legnépszerűbb színművésznőjét, Blaha Lujzát, és a tudománynak az európai hírű nagy tudóst, a magyar Faustot, Hatvani Istvánt. A hajdani Gömör megye déli területén Rimaszombat vonalától Rozsnyóig magyarok éltek és élnek, napjainkban már sok helyen szlovák betelepülőkkel vegyes falvakban. A nemzetiségi lakosság fennmaradásának egyik fontos feltétele a 220