Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)
A felső-magyarországi városok késő-középkori kulturális élete igen figyelemre méltó volt, amelyben jelentős szerepet kaptak a különböző passiójátékok és karácsonyi játékok. Különösen a töröktől nem háborított Szepességben a bányászat révén élénk színjátszó hagyomány alakult ki, amelyben fontos szerepet játszottak a sziléziai németek és az ausztriai területekről odatelepült németek. Ez nyelvi vonatkozásban is érdekes jelenséget eredményezett, amelyet „keletiközépnémet-bajor" keverékként neveznek. A többirányú idegen színjátszás erősen hatott a szlovákokra és a magyarokra. Ez az irány azonban a 19. században megváltozott és fokozatosan a magyar hatás került előtérbe. 4 Nyilvánvaló, hogy számos játék közvetítője a német lakosság volt. A közvetítésben fontos szerepet játszott az iskolai színjátszás, aminek a német nyelvű iskolákban nagy hagyománya volt. Bártfán (Bartfeld, Bardejov) már 1559-ből van adat arra, hogy a diákok az ún. Zsuzsanna-játékot bemutatták. A darabot akkoriban Körmöcbányán (Kremnitz, Kremnica) és Kassán (Kassau, Kosice) is játszották és ezen a vidéken a bányászok körében egészen a 19. századig elevenen élt. A folklorizálódott változat a magyarok körében is elterjedt. Századunk elején még népszerű játék volt. Népszerűségét a szlovák és a román változatok is jól mutatják. A szatmári és a máramarosi magyar bányászok Zsuzsanna-játéka a Bártfán keletkezett német darab magyarrá alakított változata. s A Zsuzsanna-játék a műveltségi javak cseréjének szép példájaként áll előttünk. A népi kulturális kapcsolatoknak sokat emlegetett látványos szokása az osztrák-magyar határterületeken az utóbbi időkig népszerű farsangi játék, a tuskóhúzás (Blochziehen). A bajor településű ún. hienc falvakban gyakorlatilag mindenütt ismeretes volt ez a szokás. A kutatók körében vita folyt arról, hogy a magyar határmenti hiencek bajor vagy frank eredetűek-e. A történeti adatok, a nyelvjá4. Schmidt Leopold: Das deutsche Volksschauspiel. Berlin, 1962. 183. 5. Sebestyén Gyula: Budapesten előadott népszínjátékok. Ethn. XXIII. 1912. 28.; Német példákhoz: Ernyei József-Kársai Géza: Német népi színjátékok. Deutsche Volksschauspiele aus den oberungarischen Bergstädten, II. Budapest, 1938. 300-303.; Magyar változathoz: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Budapest, 1983. 231-241. 58
