Végvári Lajos: Seres János (Borsodi Kismonográfiák 32. Miskolc, 1989)

Szerepelt itt Veres Péter és Karácsony Sándor is. A kollégium bölcs öregje volt Gunda Béla, a későbbi néprajzprofesszor. A költők közül Sinka István, Erdélyi József, Illyés Gyula álltak az érdeklődés középpontjában. Ennek a baloldali jellegű, parasztságcentrikus álláspontnak - az ún. népieseknek - azonban volt ellenzéke is, Nagy Tibor újságíró személyében. 1937-ben kinevezték a főiskolára Aba Nóvák Vilmost és Szőnyi Istvánt. A két modernebb szellemű pedagógus kinevezése felújította a 20-as évek jellegzetes szituációját, a Csók- és Vaszary-növendékek közti vitatkozást. A vita felpezsdítette a kollégiumban lakó művészeket, és arra késztette őket, hogy pregnánsabban fogalmazzák meg művészeti elképzeléseiket. Szőnyi István követői mellé felsorakoztak Bernáth Aurél művészetének tisztelői. Egy művész azonban továbbra is feltétlen és vitathatatlan tiszteletet váltott ki, ez pedig Derkovits Gyula volt. Mindenki tragédiának érezte Petrovics Eleknek a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának leváltását, mert vele együtt eltüntették a múzeum falairól a modernebb törekvéseket. Talán ez volt az a pillanat, amikor mindenki előtt világossá vált a Horthy-korszak ókonzervativizmusának a fasizmusba való fordulása. Ez a felismerés közelebb hozta egymáshoz a különböző felfogású fiatalokat. Mindenki előtt világossá vált, hogy kockán forog a szabadság minimuma is. Ez késztette a diákotthon lakóit arra, hogy részt vegyenek a Népfront által szervezett tüntetéseken, melynek legnagyobb megnyilvánulása az 1942. március 15-én rendezett demonstráció volt, a Petőfi-szobornál. A háború réme ráterpeszkedett az ifjúságra, a kollégium több lakóját is behívták katonai szolgálatra, de az itthonmaradottak helyzete is fokozatosan romlott, a művészek számára szinte kilátástalannak tűnt a jövő. Úgy vélték, hogy a bekövetkezendő szegénységben szükségük lehet a grafikai ismeretekre is. Többek között ezért kapcsolódott be sok növendék Varga Nándor Lajos grafikai műhelyében folyó munkába. A magyar művészi grafika egyik legkiválóbb személyisége volt Varga professzor. A grafikával kapcsolatos technikai és történelmi tárgyú könyvet írt, melyeket saját kezűleg nyomtatott a főiskola műhelyében. Seres János úgy került szorosabb kapcsolatba Varga Nándor Lajossal, hogy Rudnay betegsége miatt ő vette át a Csehszlovákiától visszacsatolt Felsőbalog községben lévő művésztelep vezetését. - Az események gyorsan követték egymást. Itt, Felsőbalog községben ismerkedett meg Seres János jövendő feleségével, s a fiatalembert a házasságkötés után hamarosan behívták katonai szolgálatra. A háború végén szovjet hadifogságba került, és csak 1947 júliusában tért vissza hazájába. Ekkor Miskolcra ment, ahol részt vett a népi kollégiumok szervezési munkálataiban, majd nevelői állást és lakást kapott - s most már lehetővé vált, hogy felesége és két kisgyermeke áttelepüljön Magyarországra. 14