Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

a külföldi szakmunkásoktól függ, minden alkalmat felhasználtak a helyi származású szakmunkásgárda nevelésére, erősítésére. Károlyi Sándor, amikor az 1722-ben felépített száldobágyi üveghutájának siralmas állapotát látta az „ahhoz értő mesterek fogyatkozása miatt", szintén külföldről hívott be munkásokat. Azonban az idegenekkel kötött szerződésben előírta, hogy a helyi jobbágyok fiait is kötelesek kitanítani az üveges mesterségre. Az erdélyi üvegművességet kezdetben a különböző külföldi hatások mellett a habánok működése is befolyásolta. A habánok ugyan nem voltak üvegkészítők, s ezért nem is szerepel nevük az üvegesek sorában. A habánok, régi kifejezéssel élve „újkeresztények" a XVI. század elején a reformáció szélsőséges irányzata, az anabaptista szekta hívei voltak. Vallási felfogásuk miatt elüldözték őket hazájukból, Észak-Itáliából és Dél-Tirolból, és többek között Magyarországon is letelepedtek. Nyugat-Magyarországon és a Felvidéken jöttek létre szociális színezetű vagyon- és háztartási közösségeik. A habánok kiváló iparosok voltak, mindenekelőtt híres fazekasok. Bethlen Gábor felismerve a habánok tevékenységének gazdasági jelentőségét, egy csoportjukat 162 l-ben telepítette le Erdélyben, Alvincra, ahol híres fazekasközpontot hoztak létre. Az általuk készített edényformák, a körte formájú korsók és kancsók az üvegkészítésben is divatossá váltak. Az erdélyi hutákban készült opak, vagyis félig áttetsző zománcfestéssel díszített opálüvegek és kék üvegek vizsgálata azt mutatja, hogy a hutákban előállított üvegeket a habán fazekasok díszítették tovább, hiszen csak nekik volt a speciális mázazáshoz alkalmas kemencéjük. A fennmaradt emlékanyag bizonyítja, hogy a már kész, vagyis a használatra alkalmas üveget a habánok vonták be ónmázzal, melyre nyers állapotban festették rá különféle fémoxidokkal a szükséges díszítményt. Tehát lényegében ugyanazt az eljárást követték, mint a kerámiadíszítésnél, ahol az egyszer kiégett agyagtestre került az ornamentika. Mint ahogyan az ónmázra felvitt díszítményű edényt, ugyanúgy az üveget is újraégették. Az erdélyi népi üvegeken tapasztalható habán hatás legékesebb bizonyítékai a kék üvegedények, amelyek szintén olyan jellegzetes erdélyi produktumok, mint a kék habán kerámiák. A népi üvegeket készítő központok Erdélyben három területen koncentrálódtak. Az Olt mentén (Porumbák, Felsőárpás, Felsőucsa, Kercesora), Szé17