Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

téré, a vállrészre kb. 1-1,5 cm-es átmérőjű „pecsét"-et ragasztottak, amelyen az üveg űrmértékét jelölték. Igen sok hiteles üveget is készítettek, melyek a pontos mérettartás miatt formábafúvással nyerték el végső alakjukat. A vé­tyemi huta fő profilját a palackgyártás jelentette. A zömök, vaskos, vállból ki­induló, hirtelen ívelten szűkülő nyakú üvegpalackok díszítetlenek, a világos kékes-zöldtől a moszatzöld színárnyalatig terjedő színűek voltak. A vétyemi huta Zala, Vas és Somogy megye egy részét, valamint a Muraközt és az Omra­vidéket látta el üveggel. Somogy másik részében, Baranyában és Tolnában el­sősorban a zselici huták (Szentluka és Lukaf a) termékei voltak közkedveltek. Üveghuták működéséről van még tudomásunk Vas megyéből (Szalonak, Léka) és Sopron környékéről. Sajnos azonban e huták történetét még nem is­merjük kellőképpen, s termelésük jellemzőinek, az itt készült üvegek sajátos­ságainak meghatározása is a jövő feladata. Eddigi ismereteink szerint valószí­nűnek tűnik, hogy Szalonakon, Lékán és Sopron mellett ugyanolyan egyszerű, közönséges öblösüveget gyártottak, mint Magyarország többi hutájában. A dunántúli huták munkásgárdájának kialakulásában is döntő szerepe volt az európai üvegipar történetében lejátszódott folyamatoknak, és más ma­gyarországi területekhez hasonlóan egy fejlettebb üvegiparral rendelkező or­szág közelségének. Az egyes huták történetét vizsgálva szembetűnő az, hogy a lengyel elem teljes egészében hiányzik, s a szlovákok szerepe is elenyésző. A cseh-morva területekről származó üvegesek viszont majdnem minden hutá­ban megtalálhatók, és kevés kivételtől eltekintve, főként Somogyban, Bara­nyában és Zalában közülük kerültek ki a hutaalapítók és bérlők, akik a ma­gukkal hozott munkásokkal dolgoztattak. A cseh-morva származású üveger sek mellett az egyes műhelyekben, így a keleti Mecsek területén (óbánya, Kis­újbánya, Hosszúlitke, Pécsvárad, Mecseknádasd), valamint a nyugat­magyarországi hutákban (Léka, Szalonak, Rohonc) változó arányban még horvátok, németek és osztrákok is részt vettek a termékelőállításban. A bakonyi első huták, a pilléi, majd az ebből kiszakadó németbányai üzemek munkásai minden bizonnyal az osztrák határszéli területekről tele­pültek be. A lókúti üzemet már csehországi vállalkozó alapította, aki részint az itt lakó szlovákokat és a korábbi bakonyi hutákból áttelepült, régi üveges családok leszármazottait alkalmazta. Pénzesküt és majd az 1815-ben megala­27

Next

/
Oldalképek
Tartalom