Veres László: Magyar népi üvegek (Borsodi Kismonográfiák 28. Miskolc, 1989)

téré, a vállrészre kb. 1-1,5 cm-es átmérőjű „pecsét"-et ragasztottak, amelyen az üveg űrmértékét jelölték. Igen sok hiteles üveget is készítettek, melyek a pontos mérettartás miatt formábafúvással nyerték el végső alakjukat. A vétyemi huta fő profilját a palackgyártás jelentette. A zömök, vaskos, vállból kiinduló, hirtelen ívelten szűkülő nyakú üvegpalackok díszítetlenek, a világos kékes-zöldtől a moszatzöld színárnyalatig terjedő színűek voltak. A vétyemi huta Zala, Vas és Somogy megye egy részét, valamint a Muraközt és az Omravidéket látta el üveggel. Somogy másik részében, Baranyában és Tolnában elsősorban a zselici huták (Szentluka és Lukaf a) termékei voltak közkedveltek. Üveghuták működéséről van még tudomásunk Vas megyéből (Szalonak, Léka) és Sopron környékéről. Sajnos azonban e huták történetét még nem ismerjük kellőképpen, s termelésük jellemzőinek, az itt készült üvegek sajátosságainak meghatározása is a jövő feladata. Eddigi ismereteink szerint valószínűnek tűnik, hogy Szalonakon, Lékán és Sopron mellett ugyanolyan egyszerű, közönséges öblösüveget gyártottak, mint Magyarország többi hutájában. A dunántúli huták munkásgárdájának kialakulásában is döntő szerepe volt az európai üvegipar történetében lejátszódott folyamatoknak, és más magyarországi területekhez hasonlóan egy fejlettebb üvegiparral rendelkező ország közelségének. Az egyes huták történetét vizsgálva szembetűnő az, hogy a lengyel elem teljes egészében hiányzik, s a szlovákok szerepe is elenyésző. A cseh-morva területekről származó üvegesek viszont majdnem minden hutában megtalálhatók, és kevés kivételtől eltekintve, főként Somogyban, Baranyában és Zalában közülük kerültek ki a hutaalapítók és bérlők, akik a magukkal hozott munkásokkal dolgoztattak. A cseh-morva származású üveger sek mellett az egyes műhelyekben, így a keleti Mecsek területén (óbánya, Kisújbánya, Hosszúlitke, Pécsvárad, Mecseknádasd), valamint a nyugatmagyarországi hutákban (Léka, Szalonak, Rohonc) változó arányban még horvátok, németek és osztrákok is részt vettek a termékelőállításban. A bakonyi első huták, a pilléi, majd az ebből kiszakadó németbányai üzemek munkásai minden bizonnyal az osztrák határszéli területekről települtek be. A lókúti üzemet már csehországi vállalkozó alapította, aki részint az itt lakó szlovákokat és a korábbi bakonyi hutákból áttelepült, régi üveges családok leszármazottait alkalmazta. Pénzesküt és majd az 1815-ben megala27