Szabadfalvi József: Írások Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról (Borsodi Kismonográfiák 25. Miskolc, 1987)

anyagának egy részét Bécsben is bemutatta. Az itt elhangzott előadásának megjelent szövege volt az első pásztorkodási publikációja. Herman Ottó gyűjteményét 1900-ban bemutatták a párizsi világkiállításon is, a kiállított anyag értékét jelzi, hogy a francia kormány meg akarta vásárolni a néprajzi múzeuma számára.. 4. Herman Ottóra emlékezvén, nem szoktuk számon tartani iparpártoló, illetőleg a gazdálkodás fellendítését célzó érdeklődését, tevékenységét. Említsünk idevonatkozóan is néhányat: Jelentős szerepet fejtett ki a filoxéravész felismerésében, majd pedig a magyar szőlészet megvédésében és felújításában. 1873-ban az elsők között tekinti meg Pancsován a károkat. A megoldás érdekében cikkezett a Természettudományi Közlönyben és napilapokban, tartott előadásokat és gyűléseket hívott össze. Ez ügyben 1879. december 9-én és 1882. február 11-én felszólalt a parlamentben is. Hirdeti a homokos talajok bekapcsolását, a kísérlet megtekintésére külhonba is kiment. THAN Károllyal, WARTHA Vincével együtt bízta meg a kormányzat az ún. filoxéra bizottságba, amelynek 1880-ig tagja is volt. 1874-ben az apatini kiállításon kiemelt helyet biztosított a háziiparnak és a kenderfeldolgozásnak, mindkét témakörről, azok új eljárásairól több ismertető újságcikket publikált 1874-78 között az Egyetértés és a Vasárnapi Újság hasábjain. Ennek kapcsán felvetette egy Iparmúzeum tervét is.

8 1885. március 5-én a képviselőházban beszédet mondott a „selyemtenyésztés tárgyában". Halászati kutatásai megismertették a haltenyésztés korszerű eljárásaival. Az 1880-as évek végén napilapokban, de terjedelmesebben, a szakemberek számára a Természettudományi Közlönyben több cikket, tanulmányt írt az okszerű halasgazdaságról, azok berendezéséről, a keltetésről, a ponty és a pisztráng tenyésztéséről.

9 5. Herman Ottó jelentősen szervezte a természetvédelmet, talán azt is állíthatjuk, hogy az első magyar tudatos természetvédő. Állattani, elsősorban madártani kutatásai vitték el az 1870-es évek második felében az állatvédelem tudatos hirdetéséhez. Idevonatkozó tanulmányai a következő évtizedben jelentek meg: Védjük az állatokat címmel 1882-ben kiadványt szerkeszt. Ugyanezen év márciusában kérelmet nyújt be az Országos Állatvédő Egyesület megalakítása céljából, erről 1882. március 19-én adnak hírt az egykorú lapok. Az állatok védelme címmel 1883ban a Franklin Társulatnál jelentet meg egy 117 oldalas munkát. Természetvédő buzgólkodása túlterjedt országunk határain. 1900-ban az egyesület közgyűlése elé terjeszti indítványát a Madarak és Fák napja rend16