Katona Imre: Az első magyar porcelángyár (Telkibánya) (Borsodi Kismonográfiák 24. Miskolc, 1986)

ólomoxidos átlátszó máz miatt a mázfeletti festés, csak alig kivihető. A kőedénynek ezek a hátrányai a porcelánnal szemben. Érthető, ha a XDC. század elején nálunk is egyre sürgetőbb lett az olcsó, használati célú porcelánok készítése.

10 A korabeli edények fejlődésünk egész paradoxonát tükrözik: kőedényből készül az, amit ekkor már az egész nyugaton porcelánból készítettek. Ezért gyakori nálunk ezekben az évtizedekben a kőedénydíszmű- és áru és elképzelhetetlen a porcelán használati edény. A nyugati kőedénygyárak is átestek ezen a gyermekbetegségen, bár ez ott korántsem volt olyan heveny lefolyású, mint nálunk, ahol a kőedény gyártás kezdeti éveiben még nem volt porcelángyár. Telkibányának, mint az első magyar porcelángyárnak tehát szép díszedényt kellett volna készítenie, a korabeli kőedénygyáraknak pedig olcsó használati edényt. Az elmaradt fejlődés azonban ennek az ellenkezőjét produkálta. Kőedénygyáraink a nyersanyagok nehéz beszerezhetősége miatt nem tudtak megbirkózni az irántuk támasztott igények kielégítésével. Ezért míg a jó gyárak festett, tehát díszes árut készítettek, a gyengébbek még a használati követelménynek sem tudtak megfelelni díszítetlen áruikkal. Ebben a helyzetben a porcelánnak kellett volna átvennie a vezetőszerepet, azonban a jó minőségű kaolinlelőhelyek hiánya miatt a porcelán árát nem lehetett annyira leszorítani, hogy használati célra felhasználhassák. 4. REGÉC, TELKIBÁNYA Porcelán és kőedény gyáraink között a telkibányaié az elsőség. Sokáig a „Regécz" jelzést alkalmazta készítményein, ezért akadtak, akik a regéci és telkibányai gyárban nem egy, hanem két különböző gyárat véltek.

11 Támogatta ezt az elképzelést, hogy Telkibánya korai és későbbi gyártmányai között meglehetősen nagy eltérések, különbségek találhatók, elsősorban a technikai és művészi kivitel tekintetében. Ma már köztudott, hogy a gyári jegyet alkotó Regécz annak az uradalomnak a neve, melynek egyik falujában, Telkibányán létesült az első porcelángyár Magyarországon a XIX. század elején. Míg a holicsi, körmöcbányai, később a pápai, a herendi és a városlődi gyár is cseh kaolint alkalmazott a porcelán előállításánál, Telkibányán az itt talált, tehát valóban hazai kaolint használták erre a célra.

12 Az itt talált kaolin adta herceg Bretzenheimnek a gyáralapítás ötletét, később azonban, Herendhez hasonlóan, import kaolint használtak áruik előállítására. A gyár alapításáról, kezdeteiről a közelmúltig ellentétesen vélekedtek. Egyesek szerint 1820-ban alapították, mások szerint a húszas évek végén. Mihalik Sándor szerint „a regéczi herceg porcelángyára Telkibányán, 1825-ben épült."

13 Az 1825. évi adat — melyre Mihalik teszi a gyár építését — azonban 15