Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

as években az ónodi posta hetenként kétszer hozta és vitte a leveleket Miskolcra és vissza, később segédpostamestert tartott Miskolcon, aki levélszedéssel (-gyűjtéssel) foglalkozott. 1784-ben segédpostamestere Órássy István, akit a miskolci postaállomás megnyitásakor 1790-ben Harsányba helyeztek át. Ez időtől kezdve jelentó'sége csökkent. 1820-1850 közt postája nem működött, 1862-ben kiadóság, majd postahivatal. Ózd 1. Mny. 1870ben Varkony városrészben. 1878-ban a Rimamurányi Vasmű igazgatóságának kérésére a postát a Vasmű területére helyezték át. Táv. 1882, egyesítve 1888. június 21., Távb. 1906, Előfsz. 1914: 11, 1948: 98, Takp. 1886, Bővebbet; Lakóhelyünk Ózd c. kiadvány 1982. 7. sz.-ban a Postai-hírközlési adatok Ózd történetéhez c. cikkbó'l. ózd 2. Mny. 1960. december 16. Az 1940-es évektó'l kezdve Gyújtó városrészben működött, mint felvevőhivatal, majd 1960-tól pályaudvari hivatal, mely a város kézbesítőszolgálatát is ellátja, ózd 3. (Sajóvárkony) Mny. 1940-es években. Ózd 4. (Bánszállás) Mny. 1949 ? Ózd 6. A volt Gyűjtó városrészi posta, ma a Vörös Hadsereg útja 10. sz. alatt működik, ózd 7. Mny. 1970-ben az Árpád vezér úton. ózd 8. (Farkaslyuk-bányatelep) Mny. 1954. május 10-én. ózd 9. (Hódoscsépány) Mny. 1908. január 25-én. Ózd 10. (Somsálybánya) Mny. 1952. Ózd-Center Mny. 1953 ? ózd-Szentsimon Mny. 1938. november 1. Ózd-Uraj Mny. 1949. Parasznya Mny. 1928. Párád Mny. 1860, Távb. 1906, Előfsz. 1914 és 1948: 11. Parád-gyógyfürdő Mny. 1882, Táv. 1893. Működését mint időszaki hivatal kezdte meg. Parádsasvár Mny. 1952, Távb. 1954. áprilisban. Pacin Mny. 1869. Pálháza Mny. 1885, Takp. 1889. szeptember l.Pere Mny. 1966. Perkupa Mny. 1926. Pély Mny. 1881. Pétervaséra Mny. 1852, Táv. 1890, Távb. 1906, Előfsz. 1914:6, 1948: 15, Tört. 15501552-ig Pozsony-Eger közt működő postajárat érintette. Poroszló Mny. 1852, Távb. 1906, Előfsz. 1914: 10, 1948: l.Prügy Mny. 1954. Pusztafalu Mny. 1980. június l.Putnok Mny. 1834, Táv. 1872, a postával egyesítve, Távb. 1903, Előfsz. 1914: 20, 1948: 34, Tört. A Rákóczi-szabadságharc alatt a középső fővonal egyik szárnya érintette, postamesteri állomásként működött. Radostyán Mny. 1975. Ragály Mny. 1877, Táv. 1893, Távb. 1909, Előfsz. 1914: 5, 1948: 4. Rakaca Mny. 1882, Takp. 1887. Rakacaszend Mny. 1954. június 12. Rásonysápberencs (korábbi helye Léh, melynek postája 1883-ban nyílt meg) Mny. 1972. március 1., Előfsz. 1948: 2. Rátka Mny. 1950 ? Recsk Mny. 1887, Előfsz. 1914: 4, 1948: 13. Répáshuta Mny. 1951. október 20., Távb. 1952. Az 1920-as évektől a községi nyilvános állomása Bükkszentkereszthez csatlakozott, ahonnan másnaponként kapott postát. Révleányvár Mny. 1940, Távb. 1959. Ricse Mny. 1921. július 21., Távb. 1925. Rózsaszentmárton Mny. 1930. Rudabánya (korábban Rudó-bánya) Mny. 1883, Takp. 1886, Előfsz. 1914: 4. Rudabányácska Mny. 1951. szeptember 1., Távb. ugyanakkor. Sajóbábony Mny. 1948. január 5., Távb. 1949. október 26. Sajóecseg Mny. 1897. Sajóhidvég Mny. 1940. Sajókaza Mny. 1887, Táv. 1887, Előfsz. 1914:4, 1948:5, Tört. 1705-ben a községet két fővonal is érintette, ezért Rákóczi itt segédpostamestert működtetett. Sajókápolna Mny. 1949. Sajókeresztúr Mny. 1950, Távb. 1950. Sajólád Mny. 1934. Sajónémeti Mny. 1939. szeptember 1. Sajópálfala Mny. 1978. október 1. Sajóörös Mny. 1952, Távb. 1954. Sajópetri Mny. 1979. március 1. Sajópüspöki Mny. 1964 ? Sajószentpéter Mny. 1853. május 1. a sajókazinci postaállomás idehelyezésével. Táv. 1882, Takp. 1886, az első évi betétállománya 460 frt, Távb. 1906, Előf. 1914: 18, 1948: 41, Tört. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén négy ló és szekér tartására volt kötelezve. 1852-ban Szendrővel heti háromszori gyalogküldöncjárat kötötte össze. Sajószöged Mny. 1873, Táv. 1899. december 6., Takp. 1886, Előfsz. 1914: A. Sajóvámos Mny. 1873, Takp. 1889. szeptember 1., Előfsz. 1914: 1. Sajóvelezd Mny. 1927. Sarud Mny. 140