Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)
- Megtiltotta a posta működésének zavarását, késleltetését, a küldemények megsértését, felbontását. Az utak járhatóságát az illetékes szerveknek kellett biztosítani. Rendkívüli stafétákkal hacsak különös ok nem volt a postamestert nem terheli, elégnek tartja a levelek hetenként kétszeri közvetítését a rendes postamenettel (ordinária). 3 * Thököly Imre a „kuruc király" 1682. július 29-én Szilvásújfaluban katonai rendtartást (Edicta Militaria) adott ki, melynek 20. pontja szerint az ellenséges elfogott postást vezessék elébe, akárki fogta is el. Az elfogott leveleket felbontás nélkül kezéhez küldjék, el ne szaggassák. A posták irányítását Dobay Gábor eperjesi postamesterre bízta évi 336 magyar forint fizetéssel. Pünkösdi királysága addig tartott, míg a török hatalma 1683-ban Bécs falai alatt meg nem tört. Postája beolvadt a régi királyi postaszervezetbe. 37 Pakay Benedek pozsonyi főpostamester 1699-ben Pozsonyból Szatmárra menet megvizsgálta a fővonal postáit és úti jelentésében arról számolt be, hogy a posták ellen napról napra több az erőszakoskodás. Sürgette a királynál a postai rendtartás újbóli kiadását, ami meg is történt, de a helyzeten nem változtatott. II. RÁKÓCZI FERENC SZABADSÁGHARCÁNAK POSTASZERVEZETE A Magyar Posta történetének külön dicső fejezetét képezi //. Rákóczi Ferenc postájának szervezete, működése, mely a fiatal fejedelem magas szintű szervezési készségét bizonyítja. A postahálózat megszervezésénél arra törekedett, hogy a posta működésének költségét az állam fizesse, azonban számított a vármegyék anyagi támogatására. Postája hadi és közigazgatási célokat szolgált, de a személy- és levélszállító intézményt magáncélra is igénybe lehetett venni. A királyi terület postájánál korszerűbb volt, sűrűbben hálózta be a befolyása alatt álló területet és szellemében, nyelvében magyar volt. Rákóczi Ferenc postájának három fővonala volt, ebből ágaztak a fő- és mellékágak. Legforgalmasabb az északi (lőcsei) és a középső fővonal volt, amely a Rákóczi-birtokokat, városokat, várakat kötötte össze (13. kép). A postamesterek, segédpostamesterek az útvonalak mentén levő helységekben helyezkedtek el. A negyedévenként kapott fizetésükért bizonyos számú lovat, kocsit voltak kötelesek tartani. A fizetésen kívül szállítási díjban is részesültek, ez képezte mellékjövedelmüket (14. kép). 36. Munkás L. 1911.200-201. Zl.HenczL. 1911. 145-146. 30
