Kamody Miklós: Észak-Magyarország hírközlésének története (Borsodi Kismonográfiák 22. Miskolc, 1985)

szeköttetést, melynek állomásai; Pozsony, Cseklész, Szene, Farkashíd, Galgócz, Nagyrippen, Nagytapolcsány, Privigye, Nyitra-Zsámbokrét, TúrócZsámbokrét, Rózsahegy, Liptó-Szentmiklós, Kisóc, Lőcse, Siroka, Bertót, Eperjes, Somos, Kassa volt. E vonal 1558 októberétől kezdve már kereskedelmi forgalmat bonyolított le (7. kép). 1554-ben Bornemisza Gergely az új egri várkapitány a vár megerősítése érdekében benyújtott előterjesztésében kérte és indokolta a várnak a postahálózatba való bekapcsolását: ,,.. . végül kérem alázatosan felségedet is, hogy amiként egykor a főtisztelendő érsek úr idejében, úgy most is egészen Egerig méltóztassék felállítani rendelni a postákat . . . mivel azon részéről különböző állandó újságokat és híreket úgy az ellenségről, mint más pártoskodó csoportokról megtudhatunk, de ha a posta nincs felállítva, hiányzik, csak túlságosan későn tudok én is jelezni felségednek bármilyen hírt."

1 * Az egri vár (8. kép) ostromával kapcsolatos irodalom bőven foglalkozik a vár postásaival, név szerint említve azok tevékenységét, bérét. Azokról is említést tesz, akik a környező városokból, várakból fordultak meg Egerben levél-, üzenetközvetítés céljából. Az egri vár még negyvennégy évig dacolt a & kép. Eger városa és a vár képe az 1595. évi feladás után 15. Sugári. 1982.213. 18