Nagy Károly: Somsálybánya története (Borsodi Kismonográfiák 20. Miskolc, 1985)

A III-as telep volt a legszennyezettebb és csak gépesítéssel volt fejthető, míg a Il-es és az l-es telepek tömegtermelési front- és kamrafejtésekkel biztosították az üzem működését. 1922-től működött még a somsályfői segédtáró. Ez csak 1927-ig volt üzemben. Később csak meddőt szállítottak itt. 1931-ben a Benéte-völgyben, Benéte bánya néven új szénterületet nyitottak. Termelése rövidesen fellendült, mivel igen kis külüzeme volt és kevés kiszolgálószemélyzetre volt szüksége. A bánya kezdését megelőzően ebben a völgyben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyára homoktermeléssel foglalkozott. Benéte-bánya 1947 áprilisáig termelt. Csúcspontját 1939-ben érte el, amikor évi termelése közel 70 000 tonna volt. Munkásai a közeli községekből (Arló, Járdánháza, Vajács) tevődtek össze.

29 A bányászat fejlődése Somsály bányán A somsályi bányák megindulásakor a termelés még nagyon kezdetleges eszközökkel történt. A fúrásokat a robbantáshoz kézi erővel készítették elő, vagyis kézi bányafúróval fúrtak a szénfalba kb. 55-70 cm mélységű vájatot, amelybe a robbanótöltetet helyezték. A megrakott csilléket még az emelkedőn is a bányászoknak kellett feltolni, csak a magasabb bányavágatokban, a munkahelyektől távol eső területeken történt a szállítás lóerővel. Egy műszakban kb. 7—8 ló végezte a szállítást. A lovakat csak nagyobb munkaszüneti időközökben, pl. húsvétkor, karácsonykor vitték ki a bányából, mivel a kovácsműhely is lent volt a föld alatt. Az ácsoláshoz szükséges bányafákat a bányászoknak kellett a munkahelyre hordani, távolról esetleg csillén tolni, ami a nehézségen vajmi keveset változtatott. Gépesítés és villamosítás egyáltalán nem volt a bányában. A bányamunkások részére az üzem semmiféle ruhát és kedvezményt nem biztosított. Minden bányász toldozott-foltozott ruhában és rossz bakancsban járt dolgozni. El lehet képzelni, hogy mennyit szenvedtek egy vizes munkahelyen ebben az öltözetben.

30 A széntermelés ütemét az ózdi és a nádasdi gyár szükséglete határozta meg. A szén elszállítása kezdettől fogva az Ózd—nádasdi keskeny nyomtávú iparvasút somsályi szárnyvonalának kiépítésével — amit már 1900-ban megkezdték építeni — iparvasúton történt. Először 2,5 km hosszúságban az Erzsébet-tárnáig, majd fokozatosan az Aknáig, később Somsályfőig építették ki.

31 22