Dobosy László: Gömörszőlős : egy gömöri falu néprajzi monográfiája (Borsodi Kismonográfiák 19. Miskolc, 1985)

baton jöttek haza. A szükséges élelmet magukkal vitték, de szerdán az asszonyok meleg ételt vittek nekik. Hogy megtalálják őket, az útelágazásoknál jelet faragtak a fára vagy zöld gallyat az útra s ez jelezte, hogy merre dolgoznak. Ha távolabbi vidéken dolgoztak, kéthetenként jártak haza. Ezért főznivalót is vittek magukkal. Lebbencs levas, paprikás krumpli, kukorica ganca vagy bab volt a vacsora, mert csak este főztek a magukkal vitt élelemből, az itthon előre elkészített száraztésztával, rántással, vasárnap túrósgubát is főztek. Meleg ételt napjában csak egyszer ettek, amikor a munkát befejezték. A fogatosok is hetekig távol voltak s a favágókkal együtt laktak. Voltak, akik a munkahelyhez legközelebb eső faluban béreltek szállást. Ezek naponta egy-egy köteg gallyal tértek haza a szállásra, mert tüzelőt nem kaptak. Az erdőt jobban szerették és az edzettebbek kinnmaradtak éjszakára is, mert így korábban foghattak a munkához és jobban haladtak. Ezek kunyhót építettek maguknak. A kunyhó építése az erdei ember külön tudománya volt. A jó kunyhó nem ázott be s a füst sem maradt benne. Annyira meleg volt, hogy a fagyban is ingre vetkőzve lehetett benne lenni. Készítése: három darab 2,5-3 m-es szelemenágú fát'egyenlő távolságra leszúrtak, hogy a szelemenágak egymásba kapaszkodjanak. A két oldalát 2,5 rn-es hasított fadoronggal rakták be úgy, hogy felül a csúcs nyitott maradjon. Itt távozott el a füst a kunyhóból. A fadorongokra harasztot raktak, majd földet hánytak rá. A harmadik oldalán az ajtót képezték ki. Az ajtót két szélesebb, hasított fadorong volt. Egy gyengébb ember ezt el sem tudta emelni. Amikor elkészült, egy napig tüzeltek benne, hogy kiszáradjon és átmelegedjen. Az első éjszaka nem is háltak benne. Középen égett a tűz. Ettől a vatra védte az embereket. Ez 4 db 20-30 cm vastag fadorong volt, amit a tűz köré tettek. Egy-egy kunyhóhoz 2-3 szekér fát is felhasználtak. A fa kitermelése mellett erdei munka volt a faszénégetés is. Ezt is férfiak végezték. A faszénégetés a községben hagyományos munka volt. Néhány közsógbeli férfi egymással megegyezve közösen végezte ezt. Leggyakrabban Imola és Sajóvárkony határában, a kitermelt erdőben végezték. Azokból a családokból, amelyikben több munkabíró férfi volt, aratási munkára is elszerződtek. Miskolc környékére, Sajóvánosra, de a Nyírségbe Sóstóra is eljutottak. Legszívesebben a vásárokra jártak. Messzire is eljutottak. A környékbeli vásárokon, Tornaiján, Rimaszécsen, Rozsnyón, Putnokon, ózdon minden alkalommal megjelentek, de eljutottak Edelénybe, Szendrőre, régebben Rimaszombatba, Tornára, Szepsibe, Kassára, Losoncra is. Miskolcot igen ritkán keresték fel, mert ott nem lehetett jó vásárt csinálni. Nagy volt a felhozatal és 54