Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története (Borsodi Kismonográfiák 16. Miskolc, 1983)

Krasznahorka várát és az azokhoz tartozó uradalmakat is a magáénak mondhatta. Bódvaszilas új urát, Szapolyai Istvánt Mátyás király 1489-ben az elfoglalt Bécs és az osztrák tartományok kormányzójává, főkapitányává nevezte ki. Mátyás király halálakor az uralkodó fia, Corvin János herceg után Szapolyai István a legnagyobb vagyonú főúr az országban, 18 vár, 4 kastély, 17 mezőváros és 240 falu volt a birtokában.

43 Mátyás utódának II. Ulászló királynak híve és hadvezére, majd 1492től az ország nádora Szapolyai István, így Szilas ura ismét az ország első embere lett a király után. 1499-ben bekövetkezett halálakor hatalmas vagyona két fiára, Jánosra és Györgyre szállt.

44 Szapolyai János — soksok falu között Szilas ura is - már tudatosan a leghatalmasabb magyar főúrnak tartotta magát, és ha az osztrák V. László után az akkori leghatalmasabb magyar főúr, Hunyadi Mátyás lett a király, úgy érezte, hogy most neki van joga arra pályázni, hogy a lengyel Ulászló után ő legyen Magyarország királya. Ennek érdekében meg is kéri 1505-ben a király egyetlen leányának, Annának kezét, de sikertelenül. Azonban Zsigmond lengyel herceg, Ulászló öccse, Habsburg-ellenes éllel, megegyezést hoz létre a király és Szapolyai János között. Ugyanazon év októberében az országgyűlés kiadja a „rákosi végzést", amely kimondja, hogy II. Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén többé nem választ idegen uralkodót, és a leányági trónöröklést nem ismeri el. Szapolyai János győzelme ez. De korai az öröm, a következő évben, 1506-ban Ulászló királynak fiúgyermeke születik, akit 1508-ban, még apja életében II. Lajos néven királlyá is koronáznak Székesfehérvárott. A király Szapolyai Jánost 1510-ben erdélyi vajdává nevezi ki. 1512-ben I. Zsigmond lengyel király, Ulászló öccse, Szapolyai húgát, Borbálát veszi el feleségül, így Szapolyai János sógorságba kerül a lengyel és ezáltal Ulászló magyar királlyal is. 1513-ban, majd 1514-ben is Bulgáriába vezet hadjáratot a török ellen, de a Dózsa György vezette parasztfelkelés sikereinek hírére visszafordul seregével, és elrendeli Erdélyben a mozgósítást, közben öccse, György Budáról indul hadsereggel Dózsa hadai felé. Temesvárnál ütköznek meg a Szapolyai János vezette nemesi hadak Dózsa parasztseregével, és azt fegyverletételre kényszerítik. Szapolyai János végeztette ki kegyetlen módon Dózsa Györgyöt és a parasztseregek többi vezetőit. De kemény kézzel, fegyverrel veri le 1519-ben a közszékelyek lázadását is. A törökökkel szemben is ér el 43 TK 1.316-320. 44

Él. Lex. IL 707; TK I. 320-321, 325. 92