Végvári Lajos: Imreh Zsigmond (Borsodi Kismonográfiák 13. Miskolc, 1981)
Földes Ferenc Gimnázium). Miskolc művészeti élete éppen ebben az időben formálódott. Az új országhatárok következtében a város fontossága megnőtt: át kellett vennie azt a feladatot, amelyet korábban Kassa látott el. Az ipari központból alakult centrum ki kellett, hogy lépjen kisvárosias tespedtségéből, s kulturális vonatkozásban is vállalnia kellett a reá háruló szerepeket. A város felismerte ezt a kötelezettségét, s midőn a nagybányai művésztelep pótlására, a Magyar Képzőművészeti Főiskola Miskolcon kívánt nyári telepet létrehozni, megfelelő épületekhez segítették az intézményt. 15 A csabai kapui épületben három évtizeden át a jövő magyar művészetének majd minden reménysége megfordult. A művészeti pezsdülés azonban a nyári hónapokra korlátozódott, a főiskolások távozása után a mindig is jelenlevő szűkkeblű provinciális érdekek kerültek előtérbe. A húszas évek miskolci festői tetszelgő naturalizmusra hígították a nagybányai festők látásmódját. A „Lévay Közművelődési Egyesület" képzőművészeti vonatkozásban a konvencionalizmust képviselte. Ilyen atmoszférába került Imreh Zsigmond, aki — ha nem is Colytatta Vaszary János stílusát —, de modern felfogású, európai látókörű, nagy igényű és elméletileg is jól képzett művész volt. Nincs adatunk arra, hogy nyílt konfrontációk lettek volna közte és a régebben itt élő művészek között, de feltételezhető, hogy nem segítették őt s nem siettek eloszlatni a félénk, elfogódott és dolgai intézésében ügyetlen művész körüli félreértéseket. Az egyházi iskola atmoszférája, a puritán kenetteljesség sem segítette Imreh Zsigmondot: pionírként magának kellett vágnia a művészetének megértéséig és elfogadásáig vezető utat. Ezzel magyarázható az a szenvedély, amivel belevetette magát az oktatásba. Űj ízlésre, műveltebb látásmódra akarta megtanítani növendékeit. Egykori tanítványai hálával emlékeznek vissza lelkes pedagógiai munkájára. ltí Mint mindenben, ebben is mértéken felül teljesítette feladatát, mert mindig a lehető legjobbat kívánta nyújtani. Ez belülről, lelkiismereti parancsból fakadt, de nem kis szerepe volt szorongásos természetének is. Persze volt is miért aggódnia: szerény, félrehúzódó ember létére a mendemondák gyújtópontjába került első házasságának válsága miatt. Ennek szomorú története egyaránt fakasztott nevetést és megbotránkozást. Űj házasságot kötött, megszületett harmadik gyermeke is, a népes család eltartása nem kis gondot jelentett. A napi munka és a műtermi elfoglaltság mellett művészetelméleti kérdések is érdekelték: elsősorban a színek rendszerének és esztétikai hatásuknak kutatása, elemzése foglalkoztatta. Befejezetlenül maradt művében az Oswald-féle színharmónia-rendszereket építette tovább. 17 15
