Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

sen jól szervezett, számos majorsággal rendelkező uradalmak prefektusok vezette tartományokra oszlottak. Fő központjaikban — elsősorban Sárváron, valamint Kapuváron, Lékán, Csejtén — nagyrészt új, kényelmes várakban és kastélyokban laktak a család tagjai.

85 A mindezektől igen távol eső füzéri uradalomban a jövedelmek legegyszerűbb biztosítására a falvak zálogba adása, a jobbágyok felszabadítása látszott a legalkalmasabbnak. Ez különösen a század második felében öltött nagy mértéket. A birtokok jövedelme ugyanis jelentősen csökkent: az említett gazdasági fellendülés véget ért, sőt, a lakosság jelentős része elköltözött a Hegyközből. Nádasdi Pál fia, Ferenc 1649-ben Bistét, Mátyásházát és Komlóst 12 ezer tallérért zálogosította el, majd 1654-ben ugyanilyen összegért Füzért, Kajatát, Vilt, Mátyás- és Pálházát, Komlóst, Nyírit, Kápolnát és az ez idő tájt feltűnő Filkeházát adta Mosdóssy Imrének. 1660-ban csak rövid időre szerezte mindezt vissza, mert hamarosan Semsey György és Hartyáni András lettek zálogbirtokosai. így 1665-ben már csak Füzér, Pálháza, Vil és Mátyásháza szerepelt a várbirtokok között. Ezek a várral együtt 1668-ban Bónis Ferenc kezére kerültek, 3500 forint évi haszonbér fejében.

86 Ezek alapján igen valószínű, hogy a Nádasdiak szinte meg sem fordultak füzéri birtokukon. Az uradalmat zálogba vevő nemesek is főként az udvarházban lakhattak — ebben az időben nem volt ritka a fából épült nemesi udvarház, patics- és sövényfalú, szalmával fedett kúriáról is tudunk. A vár lassan megszűnt lakóhely lenni. Így az utolsó birtokosai, kik néha még lakhatták, Báthori Miklós és unokaöccse lehettek. Közelebbi adatok híján így hozzájuk kell kötnünk számos olyan átalakítást-bővítést, melyet eddigi kutatásaink során a 16—17. századra határoztunk meg. Természetesen nem kizárt, hogy néhány részlet még a Perényiek korából származik, s az is valószínű, hogy a Nádasdiak idejében is folytak jelentéktelen javítások-átalakítások, melyek azonban lényegesen nem módosították a kialakult épületrendszert. 85. A Nádasdiak birtokaira és azok szervezetére: Komoróczy Gy.: Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Bp. 1932. 21—24.; Hettyéssy I.: A Nádasdy-uradalom gazdatisztjeinek termelési és elszámolási vitája 1623—24-ben. In: Agrártörténeti Szemle. 9. (1967) 457—480. 86. Pettkó B. 1911. 231—247.; Balassa I. 1964. 15. Jellemző, hogy míg 1620-ban Füzéren a jobbágyok, zsellérek ós azok fiai száma 110 volt, 1689-ben már csak 45. 71