Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

számos panasz volt: 1589-ben előbb Petheö István környékbeli nemes házát támadta meg embereivel és tizenegy jobbágyot a füzéri várba hurcolt. Majd karácsony másnapján Rákóczi Zsigmond regéci uradalmának jobbágyai közül fogatott el többet, s csak Pálházán engedte el őket. A következő évben viszont már Báthori István — aki nagybátyja halála után a füzéri uradalmat örökölte —, panaszkodott amiatt, hogy Rákóczi emberei az ő szepsi jobbágyaitól 61 hordó bort vették el. Ugyanebben az évben Bácsmegyei — makkoltatásra akarván használni a vár erdeit — meglepetéssel vette tudomásul, hogy azokban Rákóczi siertései vannak. Erre azokat azonnal behajtatta a füzéri várba. Válaszul Rákóczi a füzéri disznókat hajtatta el, s Szent Jakab napján meg is tizedeitette őket.

83 A majorsági gazdálkodás kiépítése mellett, közelebbről ismeretlen okból a Báthoriak néhány, az uradalom középpontjától távolabb eső birtokot — 1574-ben három kis birtokrészt, 1581-ben Felsőregmecet és néhány szőlőt, majd Mikóházát — eladományoztak, vagy zálogba adtak. Ez a rövid távon sok pénzt hozó, de hosszabb időt tekintve, a bevételek csökkenésével járó politika azonban sokkal inkább Füzér következő birtokosaira, a Nádasdiakra volt jellemző. Nem lévén ugyanis fiúörököse ecsedi Báthori Istvánnak — aki szintén országbíró volt —, ő 1603-ban hatalmas birtokainak leányágra jutó negyedét — Füzér, Ecsed, Varannó és Beckó uradalmait — húgára, Báthori Erzsébetre, Nádasdi Ferencnére hagyta. Nádasdi Ferenc gyermekei azután 1614-ben osztoztak meg édesanyjuktól maradt birtokaikon. Ekkor Füzér vára és tartozékai Nádasdi Pálnak jutottak, az ő várbeli udvarbírója volt 1618-ban Telekesi Török András.

84 A 16. században az ország vezető birtokosai közé emelkedett Nádasdiak kiterjedt birtokai — a Báthoriakkal ellentétben — az ország nyugati felében: Somogy, Zala, Vas, Sopron, Mosón és Nyitra vármegyékben, valamint Horvátországban feküdtek. Ezek a különö83. Enyiczkey B.: Abaúj-Torna vármegye története. In: Abaúj-Torna vármegye és Kassa. Magyarország Vármegyéi és Városai. I. Bp. 1896. 498.; Korponay J.: Abaúj vármegye monographiája. Kassa. 1866—1870. II. 72—73., 78. 84. Pettkó B. 1911. 230—231., Báthori Erzsébettel, a „vérben fürdő csejtei asszonnyal" gazdag irodalom foglalkozik, elítélésének tényleges okai és bűnösségének mértéke azonban még ma sem teljesen tisztázott, Vö. Komáromy A.: Adatok Csejte történetéhez. In: Történelmi Tár. 1899. 722—724.; Rexa D.: Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferencné. Bp. 1908., Benda K.: Egy új forrástudomány: a történeti grafológia. In: Kortárs, 1977. 7. 1054—1072. stb. 68