Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

lehetőségek megnövekedése, a háborús konjunktúra arra késztette a földbirtokosokat, hogy jelentős mértékben növeljék a saját kezelésben levő birtokot. A majorságok létrehozása, — mely sokszor a paraszti földek kisajátításával, nemegyszer pedig a jobbágyok elűzésével is járt —, nem következett be azonos módon az egész országban, jelentősen függött a gazdasági fejlettségtől.

81 E majorságépítő tevékenységből a Báthoriak sem maradtak ki, kihasználták a Hegyközben a 16. század második felében kibontakozó gazdasági fellendülést, mely a 17. század elején érte el csúcspontját. Ez nélkülözhetetlenné tette egy udvarház és egy majorsági épületegyüttes felépítését a vár alatt. Készítésének pontos időpontját nem ismerjük, de legkésőbb a 16. század végén sor került erre. Általánosnak tűnik az országban, hogy a 16—17. században a kastélynak át nem alakítható, nehezen megközelíthető hegyi várak alatt kisebb-nagyobb udvarházak és kastélyok épülnek. Ezek egyrészt kielégítették a kényelmes, tágas, sőt, gyakran a reprezentatív lakóhely iránti igényt, másrészt a majorsági gazdálkodás kibontakozása következtében jelentkező új feladatok ellátására is alkalmasak voltak. Ekkor az uradalmakban már sokkal nagyobb számú irányító személyzetre, új gazdasági épületek — istállók, ólak, magtárak, műhelyek — sorára volt szükség. Ezek már nem fértek el a magaslatokon épült várakban, viszont az új épületek mellett megfelelő helyet találtak.

82 A Füzéren felépült egyszerű, fából készült udvarház — melynek pontos helyét nem ismerjük, de feltehetően a falu szélén, a vár déli oldala előtt helyezkedett el — bizonyára nem a Báthoricsalád tagjainak igényeit kívánta kielégíteni. Ők, ha időnként megfordultak birtokukon, nem itt, hanem a várban szálltak meg. Inkább a vár és a nagybirtok közvetlen irányítója, a tiszttartó élhetett itt. 1589-ben Bácsmegyei Gáspár volt a füzéri tiszttartó, akit forrásaink hatalmaskodó, erőszakos embernek rajzolnak. Működése ellen 81. Maksay F.: Parasztság és majorgazdálkodás a XVI. századi Magyarországon. Bp. 1958. 5—111., Urbáriumok, XVI—

XVII. szd. (Szerk. Maksay Ferenc). Bp. 1959. 11—40., Szabó I.: A nemesség és a parasztság osztály viszonyai a XVI—

XVIII. században. In: Jobbágyok— parasztok (tanulmánykötet). Bp. 1976. 237—253. 82. Az udvarház és a majorság 1567 és 1620 között épült fel Füzéren, ugyanis az első inventáriumban (1567) még nem esik róla szó, 1620ban viszont már áll. A gazdasági fellendülésre: Balassa I. 1964. 13. Ugyanebben az időben épült udvarház vagy kastély többek között Csejte, Sáros, Detrekő, Déva és Vágfoeszterce várai alatt is — ld. Pison, S. 1977, 108., 264., 272., 356. 5* 67