Feld István - Juan Cabello: A füzéri vár (Borsodi Kismonográfiák 11. Miskolc, 1980)

Tüzéren, a palota előtt már valószínűleg korán elkészült a sziklába vágott kút, vagy ciszterna, melyet az 1264. évi ostrom idején aligha nélkülözhettek a várban tartózkodók. Ehhez egy sziklába vágott lépcső vezetett le a magasabb keleti udvarrészről. További korai épületről egyelőre nincs tudomásunk, valószínűleg csak fából készült gazdasági épületek támaszkodhattak még a várfalakhoz. Egy ilyen építményt feltételezünk az északkeleti részen.

19 Ezekben élt és dolgozott a vár szolganépe és katonasága, itt és a palota pincéjében halmozták fel a birtok falvaiból beszolgáltatott termény egy részét. A takarmány, tűzifa, a később párkánynak nevezett „alsóvárban", azaz a keleti hegynyereg környékén kerülhetett raktározásra és itt lehettek az istállók is. Ezt a későbbi századokban is csupán fából készült kerítéssel, palánkkal vették körül. A várnak az Árpád-korban tehát nem volt tornya, ami érthető, hiszen ilyen sziklacsúcson maga a várfal is elegendő védelmet nyújtott. Torony nélküli várakat máshonnan is ismerünk, középkori váraink megjelenése tehát igen változatos lehetett.

20 Így nézhetett ki tehát a füzéri vár, melyet 1270-ben az egykor Rosd-szigetnék nevezett Szentendrei-szigetről származó Mihály és Demeter birtokba vettek. A két testvér közül a bizonyára termete miatt „kis" melléknévvel említett Mihály hamarosan nyitrai ispán lett. Füzér mellé megszerezte a királytól a Bereg megyei lónyai 18. A szabálytalan ovális várformára jó példa többek között Diósgyőr — Czeglédy I.: Beszámoló a diósgyőri vár 1963. évi feltárásáról. In: Archaeológiai Értesítő. 1964. 229—237. (a szerző későbbi munkáiban feltételezett ÉK-i toronyra nem Játunk elég bizonyítékot), Vajdahunyad — B. Nagy M. 1973. 17. —, Borostyánkő, Léka — Prickler, H.: Burgen und Schlösser. Burgenland. Wien. 1972. 15., 91. A síkföldi vízivárakra: Slivka, M. 1979. 168. 19. Az itt megfigyelt korai leletanyag és egy még nem értelmezhető alapozási kiugrás miatt. 20. A torony nélkülözhetetlenségét, központi szerepét hangsúlyozzák: Gerő L. 1975. 18—25.; Fügedi E. 1977. 55—57.; Csorba Cs.: A magyarországi várkutatás története. In: MTA II. Osztály Közleményei. 1974. 291—292. — Ezzel szemben Csővár, Márévár, Solymár, Szklabinya és Somló váraiban az első periódusban nem, volt torony: Csővár: Feld I.—Jakus L.—László Cs. 1979. 54.; Márévár: G. Sándor M.: Régészeti kutatások Márévárban. In: Magyar Műemlékvédelem. 1959—1960. Bp. 1964. 117—126.; Solymár: Feld I: Ujabb kutatások a solymári középkori várban. In: Archaeológiai Értesítő, megjelenés alatt.; Szklabinya: Fügedi E. 1977. 200. A somlói vár monografikus feldolgozására még nemi került sor, a szakirodalomban szereplő lakótoronyra a helyszínen nem utal semmi nyom. 22