Lajos Árpád: Nemesek és partiak Szuhafőn (Borsodi Kismonográfiák 8. Miskolc, 1979)
A had emlékét őrzi a templomban igen előkelő 1. szék, az ún. kalapos szék, i2 más néven HUBAY szék. A JÁRDÁNHÁZYak Forgón szerint is, a helybeliek vallomása szerint is az Ózd közeli Járdánházáról származtak ide. Forgón a XIII. századig vezeti vissza történetüket. 1551 körül feltűnik a szomszédos Zádorfalván JÁRDÁNHÁZY János. Leszármazottai 1710 körül kapnak jobbágytelket Szuhafőn, s ide ünnepélyes külsőségek közt iktatják be, vezetik be őket. Az 1876-os kataszter szerint népesek és gazdagok. JÁRDÁNHÁZY András 70 658, JÁRDÁNHÁZY Antal 50 085, JÁRDÁNHÁZY Balázs és Mária, JÁRDÁNHÁZY Dániellel 132 403, JÁRDÁNHÁZY Istvánné 27 000 négyszögöllel bírnak. Ma négy család él. Három a Felvégen (egy a Csiszár-szögben, kettő a Járdán-szögben), s egy a faluderékban. A község templomában a 2. szék az övéké. A CSÁSZÁRok II. Mátyástól kapták nemességüket. Szuhafőn az 1700-as években tűnnek fel. Az 1876-os kataszter CSÁSZÁR Ferencet, CSÁSZÁR Károlyt és CSÁSZÁR Tamást tartja nyilván. A XX. század elején egy részük megvagyonosodott. Jólesőről származtatják magukat, erre igen rátartiak. Nevük előtt a jólészi előnevet használják. A templomban az 1. székben ülnek. Ma csak egy Császár család él, a faluderék Felvég felé eső részén. Két másik család kiköltözött a községből. A NAGY-had már a XVI. században megvolt a Gömör megyei Sztárnyán. 1609-ben II. Mátyástól kaptak nemességet adományozással. Sztárnyáról a XVIII. században telepedtek le. Az 1876-os kataszter elég népes képet mutat róluk: 7 családot tart nyilván, de szerény vagyoni helyzettel (átlag 10—15 hold). Ma négy család él: 3 a derékban, 1 tag a partra került vőnek, 1 ' 5 a Bocsy-hadba. A templomban a 3. székben ül a Nagy-had. A PAIS-had (régebbi nevükön PALLISok) a XVII. században Zádorfalván mutatkozik. Innen kerülnek át Szuhafőre. Szegényebb nemesek. Az 1876-os kataszter kimutatása szerint négy Pais család él igen szerény vagyoni körülmények közt.(átlag 8—10 holddal). A templom érdemszékei közül a 4. szék az övék. Egy család él csak a faluderék Alvégében. A KASZÁK eredetileg nem nemesi családok. Egy részük a kuruc korban tüntette ki magát. KASZA Miklós füleki kapitány vitézkedésével szerzett nemességet. Utódai a XVIII. században költöztek Szuhafőre. Két Kasza-családot nyomoztam ki: jegyző KASZA és parti KASZA (utóbbi belsőséget bír csak, kb. egy fél holddal). A két család nem tartott egymással kapcsolatot. A jegyző Kaszák a templomban a 4. érdemszékben ülnek. A parti Kaszáknak nem volt érdemszékük. Férfi leszármazottaik nem élnek. Nemes Kasza család három él a faluderékban. A BARNÁk Krasznahorkáról vallják származásukat. Idekerülé20 sük alsó időhatárát nem tudtam megállapítani. Az 1876-os kataszter
