Veres László: A Bükk hegység üveghutái (Borsodi Kismonográfiák 7. Miskolc, 1978)

az ablaküveggyártás. A gyertyánvölgyi üzem viszont csak széntüzelésű kemencékkel rendelkezett és termelésében jelentős volt az ablaküvegkészítés. A Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara területén összesen két üveggyár működött. Kohinka Antal és fia új antalvölgyi részvénytársaság üveggyára mögött azonban csak másodlagos szerepet tölthetett be a gyertyánvölgyi üzem. Űjantal völgyben 5000 mázsa homok és üvegcserép, 1500 mázsa segédanyag és 14 000 m

3 fa felhasználásával a gyertyán völgyi üzem összes termékének mintegy háromszorosát állították elő, évente 90 000 schokk metszett üveget. 225 férfi, 20 nő és 56 gyerek évente összesen 252 munkanapot dolgozott.

108 Schusselka Gusztáv üveggyára Borsodban azonban egyeduralkodó helyzetben volt, mert a piacok közelsége miatt kedvezőbb szállítási lehetőségei voltak, mint más üzemeknek. Ugyanakkor a Koós-féle céggel kialakított kapcsolat is monopolhelyzetet biztosított Miskolcon, ahol az ipari kiállításokon is mindig nagy sikert arattak Schusselka Gusztáv üzemének „szép tiszta táblaüveg és más e nemű gyártmányai."

109 A gyertyánvölgyi üzem hátrányos helyzetének oka, vagyis a modern gyáripari szint elérésének akadálya az volt, hogy a fő közlekedési útvonalaktól távol működött. A szállítási költségek emiatt megnövelték a termékek árát és csökkentették azok versenyképességét a kereskedelemben. A bevételek nem tették lehetővé a vasúti szállítások költségeinek fizetését, s ezért — mint Schusselka panaszolta — ..kénytelenek vagyunk ezen üvegnemeinket Budapestre sőt távolabb eső helyekre is tengelyen szállítani, a mennyiben így jutányosabban kalkulálódik."

110 1889-ben iárt le az 1865-ben megkötött bérleti szerződés. Schusselka még 10 évre meghosszabbította a kincstárral kötött szerződést, mert abban reménykedett, hogy újabb termékeivel piacokat hódíthat meg, s versenyképes lesz a többi üveggyárral. Gázfűtéses kemence üzembe helyezése után kezdték meg a fluorhidrogén és a csontliszt felhasználásával a tejüveg készítését. A réz, króm, vas, kobalt és mangán oxidjaival pedig a zöld, sárga, vörös, kék és ibolya színű üvegtárgyak gyártását. 1890-ben a Koós-féle cégnek átadott részen felül 1189 mázsa üveget értékesítettek Tornallyán, Rozsnyón és Dobsinán.

111 Ez azonban a gyertyánvölgyi és egyben a bükki üvegyártás utolsó sikere volt. 1895-ben a gyertyán völgyi üveggyár egyik legjelentősebb üzleti partnere, Koós Soma csődöt jelentett, s az üzem kihitelezett áruinak jelentős részét elvesztette és fizetésképtelenné vált. A tulajdonos, Schusselka Gusztáv 1897-ben szintén csődbe jutott. A gyár épületeit és berendezéseit a kincstár a „bérleti szerződés be nem tartása címén" kisajátította. Hosszú időn keresztül keresett új bérlőt a kincstár, még 1898-ban is hirdették, de nem akadt vállalkozó, aki a modern üveggyárakkal szemben vállalni merte volna a több szem37