Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)
he közelebb a miskolci kőedénygyár alakulásának, keletkezésének tisztázásához, hiszen tudjuk, hogy a telkibányai gyár mellett különösen a körmöcbányai hatott Miskolcra. A gyár valószínűleg innen elvándorolt munkásokkal indult be 1832 elején. Körmöcbánya és környéke túlnyomó részt evangélikus, így a munkások felekezeti megoszlásából is vonhatnánk le érdekes és értékes következetetéseket a beindulás első éveire, sőt az előzményekre is. Másrészt maguk az alapítók is református és evangélikus vallásúak voltak, így valószínűleg ezért is előnyben részesítették az e felekezethez tartozó munkásokat. Butykay József egyházközségi funkciójáról nem tartalmaz adatokat a miskolci református egyházközség irattára, melynek anyakönyveiben pedig számtalan adat található Butykayra vonatkozóan. Biszterszkyre, Butykay alapítótársára vonatkozólag már sikerrel forgattuk a presbiteri jegyzőkönyveket, mert előbb, mint egyházközségi jegyző, majd mint kurátor, jelentős szerepet játszott az evangélikus egyházközség életében. Ez a körülmény bizonyára hatott a gyár életére, alakulására is. Ismeretes egyébként — tárgyi emlékeink is bizonyítják —, hogy 1838-ban porcelánt is készítettek Miskolcon Butykaynál. 1846-ban, Barkassy idejében szintén folyt Miskolcon kőedénygyártás, ez azonban már nem az előbbivel összefüggő, hanem attól független kérdés. Kerámiatörténetünk mindmáig izgató, megoldatlan problémája, hogy Pápát és Herendet is megelőzően, kik készítettek porcelánt Miskolcon. A válaszkor Hüttner József neve merült fel első ízben. Hüttner József — Hüttner Mátyás fia volt. Hüttner Mátyás kiemelkedő szerepet játszik a magyar kerámia történetében, ö volt a telkifoányai porcelángyár első igazgatója. Ezt az állást 1829-től töltötte be, 1837-ben bekövetkezett haláláig. Hüttner József 1835-ben kerül apja mellé a telkibányai porcelángyárba, alig három évvel később viszont már anyjával együtt igazgatják az egyre növekvő porcelángyárat. Kubinyi—Vahot: Magyarország és Erdély képekben 10 című, 1852-ben kiadott könyvének az „Apátfalvai kőedénygyár"-ról szóló leírásában részletesen találkozhatunk Hüttner József alakjával. „Ezelőtt mintegy 10 évvel Hüttner József, mint ki herceg Breczenheim Férd. költségén tanula Morva és Csehországban a porczellán- és kőedénygyártást, Apátfalván az egri papnöveldéi intézettől, mint tulajdonostól, a kőedény gyártási jogot kibérelte, s kőedényt és Wedgwoodot kezdte gyártani. Hüttner csekély anyagi erővel bírván ilynemű gyárat létrehozni és sikerrel folytatni, bár igen kis haszonbért fizetett a seminariumnak, fizetési tehetetlensége csakhamar bekövetkezett, s az árendából bíróilag kiutasíttaték." Ebből tudjuk, hogy az apátfalvi kőedénygyár kibérlése előtt és 1838 között Hüttner József a miskolci Butykay-féle kőedénygyár gondnoka volt. 1841-ben és 1842-ben a porcelángyár gondnokaként, 71 majd főporcelánosként, illetve fabrikánsként emlegetik. 11 Ezekből
