Katona Imre: Miskolci kőedénygyárak (Borsodi Kismonográfiák 4. Miskolc, 1977)

9. Á Miskolci Gőztéglagyár Rt. Edény- és Kályhagyára Az Agyagipar Rt. még tíz évig sem működött, amikor hosszas vonaglás után 1901-ben végleg beszüntette működését. Ezután ugyanúgy, mint Mildner és Koós Miksa gyáralapítása között, 17—18 évig szünetelt Miskolcon a kőedénygyártás. Eddigi adataink szerint 19.18. január 19-én létesült a Miskolci Gőztéglagyár Kőedény- és Kályhagyára. Az alapítás fáradságos munkája Tury József nevéhez fűződik. A Turyak Felsőbányáról (Szatmár m.) kerültek Miskolcra. A család ősei részben aranybányászok, részben fazekasok voltak (a Csepregi Károly-ág). Innen Tury József vonzódása a kerámia iránt. A Miskolci Gőztéglagyár Rt. igazgatósága 1911. augusztus 22-én hívta meg Tury Józsefet — a miskolci Erzsébet-^fürdő ügyvezetőjét — igazgatójának. A Gőztéglagyárnak ekkoriban két telepe volt (csabai-kapui és a görömbölyi), ahol nemcsak kézi és géppel sajtolt fali téglákat, lyukasztott és üreges téglákat, boltozati téglákat gyártottak, hanem falburkoló dísztéglákat, alaktéglák különböző formáit, sima és hornyolt fedélcserepeket, sőt alagcsöveket is. E gyártmányok kiváló minőségük és szép piros színük miatt nagy keresletnek örvendtek egész Észak-Magyarországon. Előrelátható volt, hogy a csabai kapui téglagyári telep beleesik Miskolc város terjeszkedési vonalába. A nyitott agyagbányák óriási gödrei és a felhalmozódott fedőréteg hatalmas halmai nem nyújtottak az érkezőnek esztétikus látványt. Emellett az agyagkészlet apadása is siettette a téglagyártás csökkentését, majd beszüntetését. E körülmények késztették arra Tury igazgatót, hogy megnyerje a részvénytársaság vezetőségét a csabai telepen egy edénygyár megindítására. (Az igazgatósági tagok között volt Koós Soma, Koós Miksa volt miskolci edénygyáros bátyja, aki különös érdeklődést mutatott a tárgy iránt.) Miután ez sikerült, a munka hamarosan megindult. A szárítószínekből modern munkahelyek létesültek. A meglevő üzemképes Hoffmann-féle körkemencét egyelőre a Görömbölyön készített, s idefuvarozott áru égetésére használták. Ugyanitt égették téglával és fedőcseréppel együtt az új edénygyár első termékeit, a mázatlan virágcserepeket is. A kemencében zárt tokokban máz és engób-kísérletek folytak. Az első darabokat az 1908-as felsőbányai fazekastanfolyam színes öntőfestékeivel és mázaival látták el. Ugyanezeket használták a tégla és fedőcserép mázolására is. 1919 tavaszán, új épülettel gazdagodott az üzem. Az ebbe emelt kis búbos kemencében folytatták tovább az agyag- és mázas kísérleteket. A munka csak az ungvári agyagipari szakiskola átköltöztetésével került ki a kísérletezés stádiumából. Említettük, hogy már többször felmerült az ungvári agyagipari iskola átköltöztetése Miskolcra. Ugyanis, a szakiskola és a hozzá tartozó gyár, ill. tanműhely — noha létesítését az itt, és a környéken talált kaolinnak köszön- 60 •