Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

Szabadfalvi József BENKŐ SÁMUEL TOPOGRÁFIÁJA A 18. században, különösen a második felében Európa-szerte meggyorsult a gazdasági, politikai és a tudományos fejlődés. A feudalizmus gazdasági-társadalmi struktúrája kontinensszerte erőteljesen ropogott. Franciaországban már kirobbant a nyílt polgári forradalom, másutt az arra felkészülés különböző megnyilvánulásai a jellemzők. A felvilágosodás nagy százada megmozgatta a tudományos életet, létrehozta a nagy Enciklopédiát. A tudományok szintetizáló igénye azonban fellendítette az alapkutatásokat, a részletek feltárását is. Az eredetileg francia áramlat, a felvilágosodás hullámai végighömpölyögték egész Európát, hullámai áthaladtak Miskolcon is. Ennek egyik eredménye — többek között — Benkő Sámuel sokirányú tevékenysége. Magyarországon a felvilágosodás az államellenes összeesküvések, a mezőgazdasági és ipari átalakulás, a tudományok felvirágzásának évtizedei. Megroppant a feudalizmus gazdasági rendszere, fokozatosan kialakul a kapitalizmus számára oly fontos kereskedelmi tőke. A török iga lerázása után a 18. század első fele ugyan még a céhek megerősödésének jegyében zajlik, az utolsó harmadában megjelennek az ipari manufaktúrák. A földművelés két- és háromnyomásos rendszere már nem tudja ellátni a növekvő lakosságot, fejlődnek a mezőgazdaságban is a termelési viszonyok, megjelennek az új kultúrnövények, pl. a kukorica, burgonya, szálas takarmányok stb. A száziad első évtizedében még dúl az ellenreformáció, Miskolcon 1709-ben, 1717-ben, valamint 1740-ben boszorkánypereket tartanak, ítéletek: „tűzön égetések". Ugyanakkor a gazdasági fellendülés következtében nő a városok lakossága, fejlődik a tudomány, különösen a természettudomány és a kultúra. A 18. század második fele, talán még inkább az utolsó harmada a „magyar" írásbeliség nagy fellendülése. Igaz, némelyek — mint pl. Benkő Sámuel is — deákul, kevesebben németül jelentették még meg írásaikat. A legtöbb Benkő nevű család Erdélyben, a Székelyföldön fordul elő, ősi fészkük Árkos, onnan származtak szét. Az egyik a kisbacont Benkő ág. Benkő György 1500-ban Háromszék főkapitánya, Mihály 1673-ban a sepsi szék jegyzője. Több tudós és írástudó is került ki a Benkők közül.

1 Benkő Sámuel 1743-ban Kisbaconban, Udvarhely megyében született, és 1825-ben Miskolcon hunyt el. Középiskoláit Erdélyben, orvosi tanulmányait Nagyszombatban és Budán" végezte. Járt Németország és Hollandia egyetemein, 1775-ben Leydában bölcsészdoktori, 1778-ban Budán orvostudori oklevelet szerzett. Még ugyanebben az évben, tehát 1778-ban Miskolcon telepedett meg, Borsod megye