Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)
I RÉSZ - Vécsey János: Dayka Gábor élete és költészete
a tüzes lelkű költőt gyakran megfeddették, majd enyhébben, majd szigorúbban, mi újabb dacra ingerelte s a többször tapasztalt méltatlanság megérlelé benne a papi pá'yával való szakítás gondolatát. Történt pedig, hogy a híres vakbuzgó hitszónok és egyházi író, Szaitz Leó, 1791 július 2-án a szerviták templomában tartott német prédikációja miatt eretnek tanítás címén feladta. A püspök a téves tanok visszavonását követelte tőle, mire kilépett az egyházi rendbőiSorsa meg volt pecsételve. Keservesen lakolt szegény a a nagy tűz miatt. Egyedül állt a világban, mert anyja is meghalt. Egert otthagyta tehát s egyideig Vitéz Imre barátja tartotta házánál Szikszón. Innen nemsokára Lőcsére vonult, örömmel fogadva el Bodnár Antal gyermekkori barátjának meghívását, ki időközben szintén kilépett a papi rendből és, L Lőcsén tanárkodott. Félévig volt nála s azon fáradozott, hogy tanár lehessen. Ekkor állították fel ugyanis a gimnáziumoknál az első magyar nyelvi tanszéket. Végül 1792 elején megérkezett a várva várt kinevezés s éppen Lőcsére, a magyar nyelvi tanszékre; állását március 10-én nagyhatású beszéddel foglalta el. Nemsokára megnősült, de a házas élet nem boldogította. Neje nem tudott lelkére emelő haiást gyakorolni s ő, mint aki lelki kincseit eltékozolta, búnak és rendetlen életnek adta magát. Hivatalát azonban buzgón és lelkesedéssel töltötte be s a társadalmi életben is szerepet játszott. Tanítványai és tanártársai egyaránt szerették szelídségeért, tudományáért és ékesszólásáért. Irodalommal is foglalkozott. Irt egy magyar nyelvtant és szótárt. De a költészethez sem lett hűtelen, csalódott lelkének letűnt életörömeit siratja bánatos dalokban. Mint költő egészen a Kazinczy iskolájához csatlakozott, kit a mester nagyrabecsült és igen szeretett. Lőcsén is meglátogatta párszor, így 1793 novemberében és két hónappal később. Látogatásai valóságos örömünnepek voltak a lelkes barát és irodalmi szövetséges házában. Kölcsönösen olvasták fel egymás műveit, lestek egymás arcán a hatást, azután eszméket cseréltek, buzdították egymást és szőtték aranyos költői ábrándjaikat. Kazinczy rábirta Daykát, hogy írjon nyugoteurópai modorban, összekötve mértékkel a rímet, S Dayka megfogadta a tanácsot s régibb poémáit is modern
