Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

ennek, következtében a Tehén el/kezdett ugrálni tánczólni 's az egész Szöllöhegyet öszvebarangolta tánczolva, mig megfoghatták 's inen származott a Tehentáncz elnevezés g, Baraczkos

, nevét onan vette hogy az előtt régen ott gyümöltsös kert volt, jelenleg igen jo széna termő rét h, Rokajuk régi öserdö nevét ónét vette hogy az ott lévő partba máig is igen sok rókájuk van hajdan ott nekiek igen nagy tanyájuk volt i, Babtisztás most Szántóföld az előtt a Szegénységnek bab termesztésre volt kiosztva, jelenleg az Egyházi személyek föld ilerősége van ottan kihasítva k, Csinosé Szántóföld és kaszáló nevét azon pataktol vette mely a Kisgyőri határban eredvén a vattai határon keresztül foly az Bnödi határt is érinti, igy a melette elterülő földrész Csincsének neveztetik 1, Vérhalom /:jelenleg Nagyhalomnak nevezik:/ Szántóföld, egy lapályos térségen emelkedett domb; monda szerint egy ott "történt tsatában elhulott ember tetemekből alkotódott, a nép rege szerint pedig mely szájon forog ott valami elsülyedt várat gyanítanak 's inen származik azon népvélemény, hogy azon dombba tetemes kints van elrejtve - ennélfogva azt tsaknera minden évben áskályák - Most a legközelebbi télen egy társulat alakult az Emödi lakosokból, 's ezek elhoztak Disznósd Horvátról egy gyereket kit táltosnak hittek, ki is azzal ámította őket hogy ö a földbe rejtett kintset meglátja, ennél fogva ezen gyermek ki is jelelt az ásotársulatnak a vérhalom közepén egy bizonyos helyett, hol az elsülyedt vár kapujának és azon belől a kintsnek okvetlen lennie kel, 's a társulat azon helyet 10 öl mélységre le is ásta, az eredmény a lett hogy a kintsláto gyermek elszökött a társulat pedig a további ásásai felhagyott önön kárukon okulva. Kelt Ernőd Sept. 30=- 1864 Szoboszlay András jegyző