KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

A naplóíró Szűcs Miklós

mányokat folytatott. Idősebb Szűcs Sámuel tehát öt fiúgyermeket nevelt s adott valamennyinek a kor követelményeinek megfelelően legmagasabb szintű képzést. Az öt fiú élettörténete, részben Miklós részben pedig Samu naplójából rekonstruálható."^ Miklósról és Samuról az irodalomtörténet is tud, Lajos élettörténete részben a két testvér naplójából, részben pedig Szendrei Miskolc-monográfiájából könnyen összeállítható.^ Bertalanról és Kálmánról csak a családi iratok illetve a naplók árulkodnak. A legidősebb fiú Szűcs Sámuel. Életrajzát ő maga írja meg, s ugyanez az életrajz került Szinyei névlexikonába, sőt ugyanezek az adatok jelentek meg Szűcs Sámuel halála után a helyi lati pókban a róla irt nekrológban is. 1819-ben született Miskolcon. Tanulmányait szülővárosában kezdi el, s mint bevezetőnkben emiitettük 1833-ban ő is, mint Miklós az eperjesi líceumba iratkozik, s itt a német nyelvben szereznek alapos jártasságot .Egy esztendő után visszatérnek Miskolcra, s középfokú tanulmányaikat itt fejezik be. Ezután 1839-ben. Késmárkon jogot végzett s országgyűlési gyakorlatra Pálóczy László mellé ment Pozsonyba, a patvariát Miskolcon, a juratériát pedig Pesten Hubay Józsefnél végezte. I84l-ben tette le az ügyvédi vizsgát. I84l-ben Borsod vármegye tiszteletbeli alügyósze lett, erről azonban 1843-ban leköszönt. 1845-ben Borsod megye táblabírójává, 1846-ban vármegyei árvaszéki ülnökké nevezték ki. 1848-ban a szabadságharc idején a megyei aljegyzőt helyettesitette. Részt vett a szabadságharcban mint nemzetőr. Világos után magánügyvédi praxist folytatott, 1863-ban a magyar földhitelintézet borsod megyei bizottságában jegyző volt. Itt 1869-ig dolgozott s ezután Borsod megye törvényszéki ülnökévé, 1871től à megyei árvaszék ülnökévé, s egyben helyettes elnökévé választották. 1881-ben ment véglegesen nyugdíjba. Meghalt I889 november 24-én. Szűcs Sámuel nemcsak mint ügyvéd s igen lelkiismeretes hivatalnok tette magát városszerte ismertté, hanem mint a múlt század egyik legjelesebb várostörténésze is. Tanulmányai több kötetet tennének ki. Elsősorban a kulturhistória érdekelte, s igy foglalkozott színház-, nyomdatörténet-