KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)
Szűcs Miklós naplójegyzetei
it. 1839 . végét láthatánk, némellyek a' hajóhidnál kiszálltak Esztergomba menendők, mások pedig jöttek onnan. Utunkat folytattuk tovább rövid megállás után. Átellenben Esztergommal Párkány esik, azután Eledet, Muslut, Nyerges Újfalut elhagyva, az Erős vontató gőzös jött reánk szemben. Később láttuk Pisket, átellenben Karvát, Süttöt, Mocsot, Radványt, 's a' híres bortermő Neszmely t, Almást, szemben vele Zsitvatőt, Virtet, valami 1. órai távolra maradt el tőlünk Tata. Találtuk Pat helységét. Izás Hetóny messziről látszik. Esti 6. óra tájban előttünk állott Komárom, szembe vele Ó és Új Szőny, hajóhidjánál gőzösünkről némellyek kiszálltak, mások bejöttek abba. A' hires komáromo várból, egyebet nem látánk hosszú erős, de nem igen magos kőfalaknál, tirnyai nincsenek. Csallólöz szigetét érénk csak hamar. Az éj setéte eltakarván szemeim elől a' tájékot, lementem a' hajószobába 8. órakor sietvén magamnak jókor nyughelyet foglalni el, fejemet a' pamlagra hajtám derekam alá pedig 2. széket tevék, a' gépek zaja, és a' társaság beszélgetése miatt későn jött álom a szemeimre, a' látott ós még látandó nevezetességek első hatása is éberségben tartván lelkemet, keveset alugtam. Éjjel N(agy) Győrből jövőket fogadott be hajónk. 4-én Reggeli 5.kor a' fedelezetre kimenvén Vajka és Somorja helységek tűntek szemembe. Utazó társaságunkban angolok is voltak, lehetett itt francz, német, szerb (3l a) beszédet is hallani. Én Ferenczij Jó'ef földabrosz metszővel, és Fitos Lajos N(agy) Körösi ügyvéddel ismerkedtem meg. A' Duna Csallóközön túl, igen sok ágakra oszlik. Dél felé fel tünt látóhatárunkon Po'sony vára ós városa, s egy óratájban dördültek el hajónknak üdvözlő lövései. Po'sony a' Dunának azon partján fekszik, mellyen Pest, de a' vidék itt meg van fordítva, t.i.: a' Po'sonyi oldal hegyes, a' tulsópart lapályos. Hajónk Po'sonynak a' Duna melletti eső házsora mentében a' király dombig úszott fel, itt horgonyt vetvén, kiszálltunk, a' partra sereglett emberek közt nem találtunk ismerőst, mert éppen ebéd ideje volt, behordatánk hát podgyászainkat egy közel eső fogadóba, a' két zöldfához, ezután siettem a' városba ismerősöket keresendő, 's a' sétatérnél mindjárt találkoztam Miskolczy Ábr(ahámm)al, ki egy ebédlő helyre vezetvén bennünket,
