Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Andrásfalvy Bertalan: Szőlőművelés és borkultúra Baranyában
Szőlészeti, Borászati Kutatóintézet Szentmiklósi Telepe (friss cirfandli telepítés) - Forschungsinstitut für Weinbau, Filiale Szentmiklós (Anbau von Cirfandli) - The Szentmiklós Vitcultural and Vinicultural Research Institution (newly-planted Cirfandli) termelt bor mennyisége nem ettől függ! A szőlőterületek további csökkenésére is számíthatunk. Különösen Pécsett egyre több egykori szőlő területe épül be vagy válik gyümölcsössé. Nem sokkal jobb a helyzet a közeli, jóbort termő falvakban sem, melyek egy részét közigazgatási szempontból már Pécshez csatolták (Pécs-Szabolcs, Vasas, Somogy, Ürög stb.). Például Hosszúhetényben is sok szőlő átalakul gyümölcsössé és az egykori présház helyén üdülőház épül. A borosgazdák közt kevés a fiatal, nincs aki átvegye a szőlész nehéz, de szép munkáját. A fajták is változtak. Az ugyancsak időszerű harmadik rekonstrukció során a szőlészetet szakmailag irányító pécsi Kutató Intézet nemcsak a kordonos művelést, az emyős és lugas-függöny formát segíti elő, hanem a bővebben termő, elismert minőségi borfajtákat javasolja szaporítani. így a világfajtákat: Chardonnay, Rajnai Rizling, Cabemet francé, Merlot stb. fajtákat. A régiek közül az Olaszrizling, Rizlingszilváni, Tramini, Királyleányka, Zöldveltelini, Ottonel muskotály, Kékfrankos, Zweigell fajtákat. Tájfajták közül a Hárslevelűt, Oportót, Cirfandlit. Fagyérzékenység, bizonytalan érés és más okok miatt szinte teljesen eltűnt a Bánáti rizling, a Leányka és a Kadarka. 1965-ben a megyében a legtöbb az Olaszrizling volt 9 %-kal, annyi, mint a direkt termő Noa. A kadarka 1994-re szinte teljesen kiszorult a nagyüzemekből, néhányan tartanak csak kevés tövet, inkább csak Szekszárdon próbálják feleleveníteni egyedülálló borát. Ehhez a kívánt és nagyon szükséges harmadik rekonstrukciónak kiváló szakmai háttere lenne a Pécsi Szőlészeti, Borászati Kutató Intézetben, ahol nagy súlyt fektetnek a szőlősgazdák tájékoztatására, képzésére, tanácsokkal való ellátására. Különösen az immár több mint harminc éve rendszeresen tartott metszési bemutatók alkalmával, Pécsett a Szentmiklósi telepen. A híres fajtagyűjteményt is alaposan értékelik a kutatók, és megvalósítható tervek lennének a minőségi és exportképes baranyai szőlészet felújítására. Csak a fiatalságból hiányzik a hajlam ennek a régi és nemes foglalkozásnak a folytatására? Pedig ez az egyik húzó ágazata lehetne az országnak egyetlen felemelkedési esélyét adó „Kertmagyarországnak”. Talán, mint az első rekonstrukció idején, a közoktatás névtelen hőseire, a falusi tanítók mai utódaira lehetne csak számítani, ha ma is az ország stratégiai feladatának tekintené a magyar szőlészet felvirágoztatását, országunk és az egész világ gazdagodására. Irodalom Andrásfalvy Bertalan 1957. A vörösbor Magyarországon. Néprajzi Értesítő XXXIX. 1962. Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethnographica Tom XI.Fase.3-4. 1999. A kadarka-kultúra Magyarországon. In: Borok és korok. Szerk.: Benyák Zoltán és Benyák Ferenc. Budapest. Diófási Lajos 1996. A szőlőtermelés és borgazdaság. In: Baranya 100 éves a műszaki és természettudományos folyamatok tükrében. Szerk.: Kassai Miklós. Pécs Györjfy György 1977. István király és műve. Budapest. Hevesi Attila 1999. Szőlő és borvidékeink történeti földrajza. In: Borok és korok. Szerk.: Benyák Z. és Benyák F. Budapest Horváth Ernő 1986. A kővágószőlősi római villa famaradványai... JPMÉ Kiss Attila 1964. Zur Frage des frühmitteralterlichen Weinbaues in Karpathenbecken. JPMÉ. Kiss Elemér 1935. Alsódunántúl mezőgazdasága. Kaposvár Kodolányi János ifj. 1958. Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához. JPMÉ. Kovács András 1967. a. Adatok a pécsi szőlőművelés történetéhez. Művelődési Tájékoztató. Május. (Pécs) 1967. b. A pécsi vincellériskola. Művelődési Tájékoztató. Pécs. Kozma Pál 1999. A szőlő és borkultúra ókori gyökerei. In: Borok és korok. Szerk: Benyák Z. és Benyák F. Budapest. Pécs ezer éve. 1996. Szerk. Mátfi Attila. Pécs Schams, Franz 1832 Ungarns Weibau in seinem ganzen Umfange, Pest. Szakály Ferenc 1999. A Közép-Duna menti bortermelés fénykora. In: Borok és korok. Szerk: Benyák Z. és Benyák F. Budapest. (A tanulmány fotóit készítette: Csonka Károly)
