Kalmár János: Zrínyi fegyverek. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 7. Pécs, 1965)

velyűek. Láttuk a termekben a töröktől zsákmányolt, vérrel itatott zászlókat. Megtekintettük a fegyvertárat is, amely színültig tele volt ércmozsarakkal, bombákkal, vetőlándzsákkal, valamint szablyákkal és a legkülönbözőbb fajtájú fegyverekkel. De nemcsak a Mars-nak szentelt helyeket csodálhatja meg az utas, hanem azokat is, amelyek a kastély urainak komoly törekvéséről és művészi érzékéről tesznek tanúságot, - a könyvtárt, a kincstárt, az éremgyűjteményt és a képtárt. Az utóbbiban több fejedelem, herceg, híres férfi és nő arcképét láttuk. Gyönyörködtünk Luther Márton és feleségének kitűnő arcképében is." Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, a szigetvári hős dédunokája, életcéljának tekintette a török elleni küzdelmet. Tudjuk, hogy harcaiban az udvar nem segítette. Pedig Zrínyi Miklós hadi-cselekményei tették lehetővé Montecuccoli szentgotthárdi győzelmét is, amelyet a bécsi udvar a gyalázatos vasvári békével pecsételt meg. A vasvári béke után Zrínyi visszavonult csáktornyai várába és irodalommal foglalkozott. Egy vadászat alkalmával vadkan sebezte halálra 1664-ben. Amint ismeretes, a költő dédnagyapja, a hős Zrínyi Miklós, Szigetvár kapitánya Szulejmán óriási seregével szemben Sziget erősségét védte. Amikor az egyenlőtlen harcban katonáinak nagyrésze elesett, a vár már rommá vált, Zrínyi maradék csapatával 1566. szeptember 7én kirohant a várból és hősi halált halt. A szigetvári Zrínyi Miklós ereklyéi A szigetvári hős ereklyéit a bécsi Kunsthistorisches Museum fegyvergyűjteménye őrzi, mégpedig sisakját, szablyáját, és mentéjét? A sisak karcsún kipúposodó, 12 egyenlő gerezdre osztott harangjának csúcsa tnakkszerű gombban végződik. A homlok feletti részen felszegecselt ellenző foglal helyet, amelyen keresztül arcélvédő pánt halad át. Az arcélvédő pánttól balra vaslemezből meghajlított tollbokrétatartó tok ül. Nyakvértje merev, 3 csuklós pánttal felfüggesztve. Fülvértjeinek közepe szívalakú kidomborítással díszített, a szem felé eső részén egyenesre vágott. A sisak felületi díszítése kékre futtatott alapon, olvasztott arany ékítmény, az arabs felé hajló motívumokkal már olyan stílusban készült, mint az hazánkban átalakult a magyar ötvösök kezei alatt. Ezeket a motívumokat Kecskeméti Ötvös Péter mintakönyvében is megtaláljuk.

3 A sisak az 1566. év előtti időkből származik. Az ambrasi gyűjtemény inventárjában (leltár) már 1586-ban ismeretes.

4 (1. kép) 2 E. V. Sacken: Die vorzüglichste Rüstungen und Waffen der K. K. Ambraser Sammlung. Wien 1862. 39-40. XXXIV. tábla. 3 Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve. Arch. Ért. 1884. 387-392. 4 Szendrei János: Magyar Hadtörténelmi Emlékek Budapest, 1896. 242-243.