Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
NÉPRAJZ - Vándor Andrea: Migráció a Duna térségében. Hét múzeum - egy kiállítás
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53 261-270 Pécs, 2015 Migráció a Duna térségében Hét múzeum - egy kiállítás Vándor Andrea Donauschwäbisches Zentralmuseum, Schillerstr. 1. 89077. Ulm e-mail: vandorandrea@gmail.com 1712-ből származik az az első okleveles adat, amely szerint telepesek indultak el Ulmból a Dunán, hogy a magyar királyság gyéren lakott területeit benépesítsék. A 2012- es, Duna menti migrációt tematizáló ulmi évad 2013-ra nemzetközi projektté nőtte ki magát: Migráció a Duna térségében. A németek betelepülése a 18. században címmel hét városban (Ulrnban, Pécsett, Szatmárnémetiben, Resicabányán, Temesváron, Aradon és Újvidéken) nyílt kiállítás.1 A németek („svábok”) délkelet-európai letelepedését és annak gazdasági és kulturális következményeit tárgyaló kiállítás gazdag német, magyar, szerb és román, illetve múzeumi és levéltári anyagokra épült. A kiállítás katalógusa német, magyar, román és szerb nyelven jelent meg. A németek 18. századi közép- és délkelet-európai megtelepedése nem új téma, a kérdéssel tanulmányok, kötetek, kiállítások sora foglalkozott már. Az utóbbi években azonban számos olyan tudományos munka született, amely megdönti a régebbi, gyakran mítosszá popularizálódott téziseket. A kiállítás koncepciója a német telepítések történetének elbeszélésén túl egyrészt a közhellyé merevedett vélekedések megkérdőjelezésére, másrészt az újabb kutatási eredmények szélesebb közönséggel való megismertetésére törekedett. így jöttek létre a kiállítás egyes fejezetei is: a kivándorlás, letelepedés, gazdasági megerősödés és integráció időrendjén túl az egyes fejezetek a telepítésekkel kapcsolatos „mítoszokat” is tárgyalták ( 1. ábra). „..mert jobb itt élni, mint Svábországban" számolt be Johann Michael Baldauf 1785-ben kelt levelében, Hörschwangban maradt mennyasszonyának. Hozzá hasonlóan százezrek hagyták el Dél-Németországot, Elzászt és Svájcot a 18. és 19. században. Az amúgy is túlnépesedett területek lakossága a háborúk és a sorozatos rossz termés okozta ínség elől menekült. Ahol az egyenlő elosztáson alapuló öröklési rend volt az uralkodó, az elaprózódott birtokok képtelenek voltak tulajdonosaikat eltartani. A törzsöröklési rend ezzel szemben sok felesleges, a városokba vándorló munkaerőt generált. A birtoklásból, és ezzel a falusi társadalom megbecsült rétegéből is kiszorult népességnek esélye sem volt a felemelkedésre. A kivándorlás viszont lehetőséget adott a kitörésre. Jól mutatja ezt Johann Michael Baldauf leveleinek záró sora: ,Johann t A kiállítás Pécsett 2013. június 19. és augusztus 12. között volt látható. A kiállítás sorozat és a hozzá kapcsolódó programok finanszírozását az Európai Unió (Kultúra Program 2007-2013) és Baden-Württemberg tartomány támogatása tette lehetővé.
