Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Rayman János: A kővágószőlősi tallérlelet
144 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) A leletben tehát összesen 41 db körmöcbányai verésü magyar tallér szerepel. Valamennyi szokatlanul kiváló állapotban, szinte verdéből kikerült minőségűek. Tiroli tallérok Tirol gazdag ezüstbányái a középkor óta jó minőségű ezüstpénz kiadását tették lehetővé. Pénzverdéje Hallban volt. Innen származik a nagyméretű ezüstpénzek - 1486-tól a guldinerek) a későbbi tallérok - verésének ötlete a megcsappant arany helyettesítésére. A tiroli tallérok gyakran és nagy mennyiségben jutottak Magyarországra. Az írott források leggyakrabban grázi (gréci) tallérokat említenek, amelyek legtöbbször valójában tiroli tallérok voltak (Búza 2007). Különösen a török háborúk idején, amikor a törökelleni hadjáratok segélyezésére küldött olasz és spanyol ezüstszállítmányokból (pénzekből is) verték a tiroli tallérokat. Ezek nagy része a török ellen küzdő hadsereghez, többnyire Magyarországra került. Ezért mint fizetőeszközök, a magyar forgalmi pénzek mellett a török által megszállt területen is nagy mennyiségben forogtak. Pohl Artur 13 lelőhelyet sorolt fel, ahol 630 tiroli tallér került elő. Ezekből hét a hódoltság területére esett. Baranyából egyetlen helységet említ Kirics néven, amely valószínű Hirics helység nevével azonos (Pohl 1973). Hasonlóképpen az 1593. évvel záródó, 554 darabot számláló, zömében tallérokból álló Esztergom-szamárhegyi lelet 36%-a tiroli veret (Gyöngyössy 2004). A tiroli tallérok elsősorban a marha- és gabonakereskedelem kedvelt fizetőeszközei voltak. A most bemutatásra került kővágószőlősi tallérleletben a tiroli tallérok 21 %- ot képviselnek. Ez jól mutatja magas részarányukat a törökök által megszállt terület pénzforgalmában is. I. Ferdinánd tallérjai (3. ábra) Ferdinánd (1503-1564) hosszas családi alkudozás után nyerte el a német területeket és 1521-ben Ausztria főhercege lett. Megkapta Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol és a Krajna feletti uralmat. A német-római császári címet ekkor bátyja, V. Károly néven szerezte meg. Az ő lemondása után, 1558-ban Ferdinánd a német-római császári címet is elnyerte. Mohács után (1526) pedig megszerezte a magyar és cseh királyságot is. A leletben lévő, évszám nélkül tallérokat valószínűleg uralkodása második felében verette, erre utal idősebb korú arcképe a pénzen. Ferdinánd uralkodása alatt fellendült a tiroli pénzverés. Még főherceg korában (1521-27) áttért a tallérverésre. 1622 után - amikor Schlick gróf joachimstahli veretei, amelyek előbb joachimsthaler, később csak thalerként nevet adtak az új pénznek, és sikert arattak -, már folyamatosan verette a tiroli tallérjait. Ferdinánd évszám nélküli tallér Előlap: Jobbra néző koronás, szakállas mellkép. Jobb kezében jogar, balját a kardon nyugtatja. Mellvértje sávokkal díszítve. Körirata: FERDINAND:D:G:ARCHIDVX*AVSTRIAE * Ferdinánd Isten kegyelméből Ausztria főhercege. Hátlap: Koronás címerpajzs negyedelve, az alsó mezők tovább negyedelve. 1 -es mezőben magyar vágások, 2-es mezőben cseh oroszlán, 3. mező negyedelve Kasztília és Leon címereivel, a 4. mező negyedelve Ausztria és Burgundia címereivel, szívpajzsban Tirol sas címere. A címerpajzsot az aranygyapjas rend lánca és jelvénye keretezi. Körirata: DVX • BVRGVNDIAE COM • TIROLIS. Burgundia hercege. Tirol grófja. Évszám nélkül 1 db
