Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 46-47 (2001-2002) (Pécs, 2003)

Néprajz - Mód László: Báránylesen Hosszúhetényben

228 A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 46-47 (2001-2002) Jegyzetek 1 Bálint Sándor 1976. 283. 2 Kertzer, David I. 1988. 8-9. 3 Lane, Christel 1981. 11. 4 Turner, Victor 1964. 20-23. , 1967. 50-51. 5 Bodó Julianna 2000. 56. 6 Niedermüller Péter 1981b. 83-84. 7 Eliade, Mircea 1987. 14. 8 Bartha Elek 1992. 56. 9 Niedermüller Péter 1981a. 187. 10 Niedermüller Péter 1981a. 179-181. 11 Dömötör Tekla 1983. 53. 12 Niedermüller Péter 1981a. 182-183. 13 Vasas Samu 1994. 6. 14 Zengő 1995.4. szám. 5. 15 A szokásban résztvevők a bárányles idején gyújtott tüzet racionális szempontok alapján értelmezik. "Azért gyújtunk tüzet, hogy ne fázzunk, mert ott hideg van reggel. " Gáspár Ferenc A húsvéti tűz mágikus-vallásos tartalma teljesen ismeretlen a résztvevők körében. Marót Károly szerint a napfordulók környékén gyújtott tüzek egykor napvarázslatok lehettek. A tűz a Nap pályáján való haladását segítette elő mágikus úton. A tűz egyébként a Szentlélek illetve az Úr megjelenésének szimbóluma a keresztény gondolkodásban. Marót Károly 1939. 462-485., Reus Gabriella 1997. 475. w A kereszt Krisztus szenvedésének és halál feletti győzelmének szimbóluma, Jézus halálára és feltámadására emlékeztetik a katolikus hívőket. A keresztek helyszínt nyújtanak bizonyos vallásgyakorlási formáknak, illetve önmagukban is lehetnek ihletői különféle egyházi szertartásoknak. Mellettük elhaladva általános volt egykor a keresztvetés, a kalapemelés, amely gyakran rövid fohásszal, könyörgéssel párosult. Kultuszhelynek számítottak a feszületek a gyalogos búcsújárás idején is. A búcsúsok az útjukba eső kereszteknél megálltak, közös imát végeztek, esetleg rövid pihenőt tartottak. A katolikusok körében elterjedt volt az áldozócsütörtök hetében tartott keresztjárás. Ennek során a hívek felkeresték az útmenti kereszteket és ájtatosságot végeztek előttük. Bartha Elek 1992. 56. 17 A püspökszentlászlói egyházközség história domusa 12. lft A püspökszentlászlói egyházközség história domusa 18. 19 A hosszúhetényi egyházközség história domus 24. 20 Réthely János a Keszthely környéki falvak keresztállításainak indítékaiként a következőket sorolja fel: a falvak bejárásának jelzése (köszöntés és búcsúztatás), templom körüli keresztállítás, betegség és járványok idején állított keresztek, engesztelő (halott emlékére), hálaadó kereszt a háborúból való hazatérés emlékére, fogadalomból, gonosz erők távoltartására. Réthely János 1984. 55-56. 21 Dallos Nándor-Pesti János 1999. 126-127, 139. 22 A húsvéti bárány várása a Kárpát-medencében sokfelé ismert volt. Húsvét hajnalán az erdélyi evangélikus szász ifjúság kivonult a magaslatokra, hogy a fölkelő Napban a húsvéti bárányt megpillantsák. Egy budaörsi hiedelem szerint a fölkelő Nap háromszor ugrik örömében és megjelenik benne a húsvéti bárány. A csíksomlyói búcsún a moldvai csángók még ma is várják a napfelkeltét, hogy megpillanthassák a Napban a Szentlelket galamb képében. A bárányleshez hasonlóan itt is egy állatszimbólum szerepel, amely egyben az ünnep (Pünkösd) lényegét is kifejezi. A csángók azt tartják, hogy aki arra érdemes, az egyéb szent dolgokat is láthat. Az erre érdemtelen bűnösöknek viszont csak rémképek mutatkoznak. A moldvai csángók napvárás közben szent énekeket énekelnek. Bálint Sándor 1976. 283., Tánczos Vilmos 1992. 43-44. 23 A bárány ártatlansága miatt a tisztaság és a bűntelenség szimbóluma lett a keresztény gondolkodásban. Az Ószövetségben a zsidók bárányvérrel kenték meg az ajtófélfát, hogy ez a jel védje meg őket az Úr haragjától. Az Újszövetségben Krisztus áldozati bárányként jelenik meg. Kr.u. 692-ben a konstantinápolyi zsinat megtiltotta Krisztus ábrázolását bárány alakban. Rómában viszont majdnem ezzel egyidejűleg I. Sergius pápa elrendelte, hogy áldozáskor a következő imát kell énekelni: „ Isten báránya, aki elveszed a világ bűneit, irgalmazz nékünkl" Ennek köszönhetően a nyugati egyház megtartotta és szívesen ábrázolta Krisztust bárány alakban. Magyarországon a román stílusú templomokon gyakran előfordul az Agnus Dei ábrázolás. A húsvéti bárány tulajdonképpen a feltámadás szimbóluma lett a katolikus egyházban. Bálint Sándor szerint a román kor jellegzetes megváltó szimbóluma még nem a keresztfán függő istenember, hanem a mennyei Sion-hegyen álló bárány. Bálint Sándor 1976. 302. , 1981. 91. , Újvári Edit 1997. 69-70. 24 Csíksomlyón napkelte idején az asszonyok növényeket gyűjtenek a napsütötte hegyoldalon. A krisztus tenyere névvel illetett fűféle különböző betegségek kezelésére, a keserűfüvet disznók gyógyítására használják. Bálint Sándor-Barna Gábor 1994. 230. 25 Bálint Sándor szerint az ünnep alkalmával megszentelt eledelek megvédték a híveket a hosszú böjt után a mértéktelenség kísértésétől. Az említett húsvéti ételek önmagukban is szimbolikus értelemmel bírnak. A tojás az életnek, az újjászületésnek a jelképe. Ahogy a tojásból új élet származik, úgy támadt föl Krisztus is a sírjából. A sonka a parasztélet gazdasági és kultikus rendjének következtében vált jellegzetes húsvéti eledellé. A tormának gonoszűző erőt tulajdonítottak. Erős, könnyfacsaró illata elriasztja a gonosz lelkeket. A húsvéti ételszentelés a böjti fegyelem lazulása miatt napjainkra elvesztette egykori ünnepélyességét. Bálint Sándor 1976. 303-307. 26 A kereszténységben a gyertya elsősorban Krisztust jelképezi. A magát emésztő gyertya Jézus áldozatára, a gyertyaláng pedig szeretetére utal. Kuszmann Zsófia 1997. 170-171. 27 „ A hegyek vannak legközelebb az éghez. Egyrészt térbeli szimbólumai a transzcendensnek, másrészt az istenek lakóhelyei. A hegyeket gyakran tekintik olyan helyeknek, ahol a föld és az ég találkozik. A hegyek megmászása jelzi az ember túllépését a saját világán és behatolását magasabb kozmikus szintekre." Eliade, Mircea 1993. 99. 28 A húsvét hétfői emmauszjárás Európa katolikus vallású német nemzetiségű területein nagy népszerűségnek örvendett. Napjainkban a Baranya megyei Bolyban nemcsak a helybeli svábok, hanem az újonnan beköltözöttek is megünneplik. A falubeliek az emmauszjárást a pincéknél tartják. Az asszonyok régen a présházak előtt kolbászt sütöttek. A környékbeli cigányok pedig muzsikával szórakoztatták az egybegyűlteket. Bálint Sándor 1976. 313. , Csorna Zsigmond 1999. 116-130. 29 A hajnal egyébként a pozitív erőknek a gonoszság felett aratott győzelmét jelképezi. Az evangéliumok szerint Krisztus hajnalban támadt föl, hívei napfelkeltekor már csak az üres sírt találták. Grünewald az isenheimi oltáron a feltámadás megjelenítésekor Krisztus sírból kiemelkedő, megdicsőült testét az éj sötétjét megtörő, sugárzó fénygömbtől övezve ábrázolta. Ez a szimbolikus jelentés illetve a hajnal szokáseseményben elfoglalt helye jól kiegészíti a már elemzett bárány szimbólumot gazdagítva a feltámadt Krisztus jelképrendszerét. Újvári Edit 1997. 179.