Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-1997 )(Pécs, 1998)

Művészettörténet - Zombori Lajos: Csontváry nyomában a Felvidéken

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 41-42 (1996-97) 215-219 Pécs, 1998 Csontváry nyomában a Felvidéken ZOMBORI Lajos 1884. október 15-én kapott jogosítványt, azaz működési engedélyt Csontváry, hogy a Vörös Kereszt elnevezésű gyógyszertárát megnyissa Gácson. Csaknem 15 éve már annak, hogy a 100 éves évforduló kapcsán felmerült bennem az a kíváncsi gondolat, hogy ennyi idő múltán, a nemzetközi hírű, kiemelkedő tehetségű festőnkről vajon mit tudnak azon a vidéken, ahonnan útnak indult. Ugyancsak serkentőleg hatott rám LAKATOS József: Csontváry a Tisza mentén című írása a Művészettörténeti Értesítőben (1980, 255-258. old.). Hittel és sok reménnyel vágtam neki az első útnak 1981. nyarán. Két helységet akartam meglátogatni Szlovákiában. Az egyik a hajdani Szepes vármegyei, a vas- és ércbányászatáról ismert központot, Iglót (szlovák nevén SpiSská Nova Ves), ahol Csontváry a gyógyszertárban mint „provizor" (okleveles gyógyszerész) dolgozott. Itt jegyezte fel a nagy feladatra történő elhivatását is. A másik, a Nógrád vármegyei, az egykor posztógyártásáról és agyagmívességéről híres kisközség, Gács (szlovák nevén Halié) volt, ahol Csontváry tíz szorgos év eredményeként megteremtette a festői kiteljesedéséhez szükséges anyagi feltételeit, a mindennapi gondoktól való függetlenségét. Igló Iglóra érkezvén az első utam a kultúrházba vezetett. Itt néhány emberrel sikerült beszélnem, s bár segítőkésznek mutatkoztak, sem a Kosztka, sem a Csontváry név látnivalóan nem mondott nekik semmit. Javasolták viszont, hogy a közelben lévő, nagyon szép, ún. Tartományi Házban elhelyezett Honismereti Múzeumba menjek át érdeklődni. Mit tudnak Kosztka Tivadarról? tettem fel ott a kérdést. Sajnos érdemi választ nem kaptam, de tanácsolták, hogy tegyek kísérletet a Levéltárban. Előbb azonban a gyógyszertárba mentem. Ez egy nagy, emeletes épület a forgalmas, orsó alakú főtéren (Gottwaldovo námestie). A beosztottak sem a gyógyszertár történetéről, sem Kosztkáról nem tudtak semmit. Miután azonban a gyógyszertár vezetője is előkerült, egy udvarias, idősebb férfi, kérdésemre elmondta, hogy a gyógyszertár száz évvel ezelőtt is ugyanitt működött, és hogy tudomása van arról, hogy Csontváry Kosztka Tivadar itt gyakornokoskodott. De sajnos semmi többet nem tud az itt eltöltött éveiről. Tárgyi emlék nem ismeretes, bútor sem maradt a régi időkből. És valóban, itt minden új volt. Semmi sem idézte a múltat, egy régi tégely vagy díszes porüveg, semmi! Tiszta és rendes gyógyszertár, a mai kornak tökéletesen megfelelő, célszerű berendezési tárgyakkal. A tér túloldalán a Levéltár vezetője kedvesen fogadott és egy tágas szobába vezetett, ahol kényelmes karosszékben ülve próbáltam őt faggatni. Sajnos semmi kézzelfogható dolgot nem tud közölni velem - mondta. Hogyne, ő ismeri Kosztkát, tud arról, hogy itt dolgozott a gyógyszertárban. Azonban mivel Kosztkának semmi néven nevezendő tulajdona nem volt, így adót sem fizetett. Katonai besorozáson sem volt Iglón. Nyilván békeszerető ember lehetett, mert a bírósági jegyzőkönyvekben sincs nyoma annak, hogy ítéletet mondtak volna ki felette. így érthető, hogy neve miért nem maradt fenn semmiféle hivatalos iratban. Különben is - ő úgy tudja - Csontváry csak néhány évet töltött Iglón. Viszont, б hallott egy rövidke történetet (a beszélgetés során legendának minősítette), miszerint valaki mesélte, hogy egy fuvaros hozta Kosztkát Rozsnyó felől a Magas Tátra felé [Iglóra]. További szomorú tényként közölte velem, hogy a Levéltárnak sem könyve, sem újságcikke vagy más egyéb dokumentuma sincsen Kosztkáról. Lehetségesnek tartja azonban, hogy Lőcsén esetleg többet tudnak Csontváryról. Gács Losonc környéke nem különösképpen megkapó vidék, de azért kedves dimbes-dombos táj. Gács mindössze 8 kilométernyire van a várostól és csendesen meghúzódik a dombok közt. Távolról egyetlen árulkodó jel utal arra, hogy ott település lehet, ugyanis a vár tornyai messze ellátszanak és élénk színfoltként tarkítják a hullámzó, zöld dombokat.