Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - B. Horváth Csilla: A Baranya megyei hivatásos fényképészek a helyi sajtóban az 1870-es évektől az I. világháború végéig

3. Exner Gyula: Ismeretlen nő mellképe, 1875 k. M: 6 x 10,6 cm ismerik el. Fölhívjuk előkelő közönségünk figyelmét az új fényképészeti műintézetre."

9 A budapesti és vidéki fényképészek mohácsi kapcsolatai A fővárosi johiru fényképészek az 1880-as években nem költöztek le Mohácsra, mint a pécsi és vidéki kollégáik, hanem csak a helyi újságokban hirdettek. Kozmata Ferenc budapesti műtermét bizonyára többen felkeresték a környékről, mert 188^ májusában többször is megjeleik a hirdetése, hog) műtermét új helyre költöztette.

10 A másik fővárosi fényképész Ellinger Illés, ak többször hirdetett az újságban. 1884-ben a magyar nő szépségek díszalbumát készítette el Ellinger. Ehhez kér makart alakú színezett mellképeket a vidéken lake szépségektől, akik kizárólag csak magyar szépségei lehettek. Név nélkül jelenteti meg a képeket — ígérte Felhívta a mohácsi közönség figyelmét arra is, hog) budapesti műtermében életnagyságú és teljes alakú térdés mellképeket is készít." Néhány hónap múlva mégis métli a felhívást, kiegészítve azzal, hogy a legszebl hölgyek „nagyértékű" díjakat kapnak. Itt már a célt úg) határozta meg, hogy „a magyar haza legkülönbözőbt vidékeinek szépségei teljes mértékben legyenek képvisel ve."

12 A következő évben az országos kiállításon résztveve fényképészek közül Zelesny képein kívül Ellinger Ilié; felvételeiről írt az újság. Ellinger akkor „a magyai törvényhozás mindkét háza tagjainak arczképeit" m utam be.

13 1888-ban az Ellinger család egy másik tagjának Edének a hirdetését olvashatjuk az újságban. „Akik i vidékről a fővárosba utaznak azoknak ott alkalmuk nyílil Ellinger Ede cs. és kir. udvari fényképész fényes műtermében magukat a modern fényképészet művészeti alko táshoz méltó kivitelben lefényképeztetni — olcsór leszállított ár mellett. A nászúton, keresztülutazói különös figyelmébe ajánltatik a műterem, mely egyike i főváros legfényesebben berendezett — külön öltözc fülkékkel bíró — műtermének."

14 Még az 1890-es években is megjelentek Mohácsor fényképészek, akik csak néhány napig vagy hétig tartózkodtak a városban. 1892 tavaszán a Siklóson dolgozó Goldberger Rezső fényképész és műfestő jött fotózni ide, „... műtermét Franki Jakab helybéli szobafestő lakásán megnyitotta ... nevezett jó hírnévvel bíró fényképésznek egész csinos és finom kivitelű munkáira a t. olvasó figyelmét felhívjuk, megjegyezzük, hogy a fényképész műtermében nemcsak derült, hanem borult vagy esős időben is eszközöltetnek a felvételek."

15 1893-ban Rechnitzer István, akkor éppen pancsovai fényképész „...Kalocsáról való keresztül utazóban Mohácson állapodott meg. 14 napra szabott itt időzése alatt felvételeket eszközöl. Ideiglenes műterme a Kacskovics-féle házban van." Kalocsán a „pápa jubileuma alkalmából élőképeket fényképezett le. Felvételeket eszközölt a jezsuita kollégiumban, az apáczákról képeket készített az érsek külön engedélyével."

16 Hosszabb ideig a városban működött fényképészek Mai tudásunk szerint az első kb. egy évig folyamatosan itt tevékenykedő fényképész műtermet Rechnitzer és Singer üzemeltette 1889-ben. Sajnos a fotósok keresztneveit nem ismerjük, mivel ilyen vezetéknevű fényképész több is működött a környéken, nehéz azonosítani őket.

17 Esetleg Rechnitzer Istvánról van szó, aki 1893-ban néhány napig ismét itt fényképezett ugyanabban a házban, ahol 1889-ben dolgozott a Rechnitzer és Singer cég. Hirdetésük így szólt: „Van szerencsénk Mohács város és vidékének t. lakosságával tisztelettel tudatni, hogy a fő utcában 196. sz. alatt lévő Kacskovits-féle házban fényképészeti műtermet rendezünk be. Elvállalunk min-