Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907
170 elintézni azzal, hogy elrajzolták. Hiszen számos pontatlanság található a rajzokon. Ezek a kisméretű, 10-15 mm átmérőjű éremképek valóban nem is abból a célból készültek, hogy az érmek minden részletre kiterjedő, aprólékos vizsgálatára szolgáljanak. Nem is tekinthetők az érmek hiteles kicsinyített másának. De mindenképpen azért készültek, hogy jellegzetességeik alapján, az ábrázolt érmek eredetijét ismerje fel benne a néző. Ha nagyvonalúan kezeljük, megállapítható, hogy felületes szemlélő részére az érem alapmotívuma, a koszorút tartó nő, a két gyermekkel együtt van. Továbbá a felirat elrendezése is hasonló. A következetesen ismétlődő eltéréseknek azért érdemes több figyelmet szentelni. Ha elrajzolást látunk benne, abból indulhatunk ki, hogy a fejléc díszek nyomtatásakor nem minden esetben kapta meg az eredeti érmet a nyomdai grafikus a klisé elkészítéséhez. Nagyon valószínű, hogy a fejléceken díszlő érmeket a nyomdák egymásról másolták. Ha ebbe a felgöngyölíthetetlen sorba valahol becsúszott egy grafikailag jól megoldott, de pontatlan változat, annak sokszorozódása már megállíthatatlan volt. Egy másik lehetőség is kínálkozik. Tudjuk, hogy 1888-ban az érem gyártása előtt a szervező bizottság ma már ismeretlen mértékben az éremtervet módosította 40 . A tervet készítő Irinyi Sándor grafikus volt, nem biztos, hogy az érem verés szempontjait kellő alapossággal figyelembe tudta venni. Úgy tűnik, hogyha a „változat" rajzát nézzük, a verésnél nehézségeket okozott volna a hátoldali címerek és a velük egybeeső helyzetben lévő előoldali tömött ívek anyagigénye. Ezt tovább fokozza az eleve kiemelkedő nőalak elé helyezett puttó túlságosan kiemelkedő helyzete. A kész érem elrendezése ezeket a mindkét oldalt egy helyen terhelő kiemelkedéseket nem tartalmazza. A gyermek elhelyezése a nőalak mellett, a túlzott kiemelkedés eltüntetésével együtt az ábra egyensúlyát is jobban megteremti. Az a tény, hogy az ismert verettől eltérő rajz alapján nagy számban készültek ábrák, azt a felvetést sugallja, hogy ez a rajz az elvetett eredeti terv is lehetett. Az elrajzolás helyetti átköltést jobban magyarázza ez a feltevés. Az is egy lehetőség, hogy valójában kétféle érem készült és a felsorolt eltérések egy másik változatról készültek és ezért hitelesek. Ismereteink szerint adott alkalomra, azonos anyagból kétféle érem kibocsátásának kicsi a valószínűsége. Ha létezik változat, akkor az egyik többnyire minta. A végleges éremkép kialakítása előtt, zsűrizésre szánt tervezet. Erre mind az érmek, mind à pénzérmék területén számos példa van. Rendszerint megkülönböztethető a tervezet a végleges verettől, ehhez gyakran elegendő a példányszámok ismerete. Viszont a mi „változatunk" csak pontatlan rajzon létezik. A korabeli híradás az éremterv módosításáról így szól: „... A kiállítási érmek eredeti tervezete költségkímélés tekintetéből némi változást szenvedett... A felszín változatlan maradt, s egy női allegorikus alakot ábrázol, mely kezével babérkoszorút tart fel, míg baljával a két kis génius által felnyújtottakat fogadja..." 41 Mivel tervezet módosításáról van szó, ezen inkább a rajz módosítását értjük, már csak azon okból is, mert ha a tervezet a kész érem lett volna, akkor kész a verőtöve is. Már pedig új verőtó készítése költségkímélést aligha szolgálhat, lévén a legdrágább művelete az éremverésnek. Ezért a rajzok sugallta kivert éremtervezet létezését elvethetjük. Marad egy rendkívül ritka lehetőség, hogy a verés során a verőszerszám megsérül és újat kell készíteni. Ilyen esetekre is elképzelhetetlen az érem újra költése. Az új verőtó készítésénél kínosan vigyáznak a tökéletes azonosságra. Ehhez a körmöcbányai pénzverdénél minden feltétel rendelkezésre is állt. Tehát ilyen okból sem készülhetett változat. Ezek alapján az érem két változatának lehetősége igen beszűkült és eszmefuttatásunk alapján létezését is elvethetjük. Az elmondottak összefoglalásául csak annyi állapítható meg, hogy valamelyik nyomda a lényeges motívumokat ugyan tartalmazó, de kissé átköltött rajz alapján készítette el az érem kicsinyített nyomatát. Ez a rajz akár egy tervezet is lehetett. Majd egy hibás, a kiadott éremtől eltérő rajz átvételével számos hasonló keletkezett a különböző nyomdák közreműködésével. 2. Erdészetikiállítás, 1890 Kiállítási érem A hajdani érmekkel díszített céges levelek tanulmányozása más meglepetést is okozott. Egy eddig ismeretlen érem felfedezését. Csukás Zoltán pécsi műbádogos és vízvezetékszerelő mester 1905-ben kiállított számláján a bádogtetők mestermunkái mellett rangos kiállítások érmeiből álló sorozatot találunk 42 . Az érmek nagy része különösen nagyítás után azonosítható. így egy jeles pécsi iparos 25 évi működése alatt elnyert érmek: Bécs általános kiállítás 1890.; Milleniumi kiállítás Budapest 1896., Országos Iparegyesületi Érem, Temesvári Kiállítás 1891., Pécs ... és erdészeti kiállítás érme 1890, a pécsi kiállítás állami ezüstérme 1888, a pécsi kiállítás kiállítási aranyérme 1888, egy dicsérő oklevél, komáromi ipari és gazd. kiállítás 1891 és még egy kisebb temesvári kiállítási érem 1891. 43 A díszes sorozat közepén az ismert és tökéletesen felismerhető 1888-as pécsi kiállítás érmei mellett egy
