Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)
Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907
167 díj arany, ezüst és bronz fokozatait jelölték. E sorozat érmeit a kiegyezés után elsősorban a földművelési tárca adományozta különböző érdemek jutalmazására, de 1888-tól felhasználták kiállítások díjazására is. Az eltérő felhasználáshoz változatlan előlap mellett, a hátlapot igazították az alkalom céljainak megfelelően. Legtöbbjükön a koronás nagy címer helyezkedik el középen és csak a körirat szövege tér el és utal a felhasználásra. így az állami díjérmeknek az első világháborúig használatos egységes sorozata jött létre. A sorozat valamennyi tagjánál az aranyérem nem került kibocsátásra, így többek között az 1888. évi pécsi kiállítás alkalmából sem. Az eddigi ismereteink szerint az állami díjérmek a következők: - 1870. JELES DOHÁNYTERMELÉS JUTALMÁUL - 1871. A FÖLDMIVELÉSI IPAR TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - 1888. PÉCS, AZ ÉRDEM JELÉÜL(a kiállítás állami érme) - 1890. AZ IPAR TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - ÁLLAMI JUTALOM /ARAD (a kiállítás állami érme) - 1891.AZ IPAR TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELÖSMERÉSEÜL-ÁLLAMI JUTALOM / TEMESVÁR (a kiáLLítás állami érme) - 1891. A MEZŐGAZDASÁG TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - 1896. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - 1910. A MÉHTENYÉSZTÉS TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - (1904) A KERTÉSZET ÉS GYÜMÖLCSÉSZET TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL - (1911) A HALTERMELÉS TERÉN SZERZETT ÉRDEM ELISMERÉSÉÜL Az utóbbiaknál az alapítás évét nem ismerjük, a zárójelbe tett évszámok az ismert érmek kiadási évét jelentik. Kiállítási aranyérem Az 1888 évi kiállításon még egy érem került kiadásra. (Lásd zsüriszabályzat.) Az állami érmektől való megkülönböztetésül „aranyéremnek" vagy egyszerűen csak „kiállítási éremnek" nevezték. „...Félreértés okáért megjegyezzük, hogy csak egyféle kiállítási érem van s ez a "kiállítási aranyérem". Mindenütt, ahol egyszerűen kiállítási érem van jelezve: aranyérem értendő." 29 Ezt az érmet a rendező szervek megbízásából szintén a körmöcbányai állami pénzverde készítette. A Kiállítási Értesítő tudni véli, hogy „csaknem 1000 kiállítónak ítéltetett oda" 30 . De ez a szám túlzásnak látszik, valójában mintegy 500 éremről lehet szó. Az állami érmekhez hasonlóan itt is 'an némi eltérés a zsűri által megítélt 414 darab 31 , és a későbbi leírásban szereplő 487 darab között 32 . Az érem tervét, valamint az adományozás díszes oklevelét is Irinyi Sándor (Esztár, Bihar vm. 1840. január 27. - Pécs 1893. december 6.) pécsi főreáliskolai rajztanár készítette. Pesten, majd Münchenben tanult. A rajztanárkodás mellett jókezű művész, élet és tájképeket festett. Ismert tollrajza a székesegyházról, az 1891-ben kiadott kalauz címlapját díszíti. Ma már nehezen érthető, hogy a több, mint egy éves igen sokoldalú előkészítő, szervező munka során, mi okozta, hogy az érem tervet az utolsó pillanatban megváltoztatták, emiatt a rendelés és kivitelezés is annyit késett, hogy az érmeket csak jóval a kiállítás bezárása után tudták megkapni és kiosztani. Ugyanakkor az állami érmek időben rendelkezésre álltak. Igaz, hogy számukat sikerült megemelni, ami az utólagos tételnél szintén késlekedést eredményezett. Úgy látszik, ez a késés egyáltalán nem volt kirívó, mert a sajtó sem feszegette, meg tudjuk, hogy egyes kiállításokon az 1-2 éves csúszás is előfordult. Az érem leírása: Előlap: Köriratban PÉCSI ÁLTALÁNOS KIÁLLÍTÁS 1888. Középen mindkét kezében babérkoszorút tartó szárnyas nőalak lép szembe, lefelé három lépcsőn. Mellette jobbról és balról koszorút illetve bőségszarut tartó pufók puttók (5. ábra). Hátlap: Középen díszes keretben mélyített téglalap, a díjazott nevének elhelyezésére. Alatta és felette megosztva ELISMERÉS / AZ ÉRDEMNEK felirat. Az egészet tömör babérkoszorú övezi. A koszorút legfelül Pécs szabad királyi város, alul Baranya vármegye, baloldalt Tolna és jobboldalt Somogy vármegye díszes barokk keretbe foglalt, kerek pajzsú címere díszíti. Végül kívülről gyöngykör fogja körbe (6. ábra). Mérete 67,2 mm, anyaga aranyozott bronz. Az érmen sem verdejel, sem az éremművészre utaló jel nincsen. Csak az idézett újságcikkből tudjuk, hogy Körmöcbányán verték. Több tucat érem közt, egyetlen darabon a perembe beütve EF betűket találtunk, amelynek egyelőre ismeretlen a jelentése. Az érem előlapja látható Bezerédi vásártörténetének címlapján. 33 Továbbá leírja és mindkét oldal képét bemutatja a Pécs az éremművészetben katalógus 34 . A mintegy 500 példányban kivert érem ma is felbukkan időnként, de a hibátlan szép aranyozású példány ritkaságszámba megy. A tulajdonos nevének bevésését a késői kiosztás miatt valószínűleg a jutalmazottra bízták, akik erre már nem áldoztak, mert csak elvétve található névvel ellátott példány. Ennek a szép éremnek a bronzöntvény másolatát az 1987. évi jubileumi Pécsi Ipari Vásáron árusították,
