Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Raýmann János: A pécsi kiállítások és vásárok érmészeti emlékei. I. rész: 1888–1907

162 szepességi származású bécsi éremművész, a bécsi vésnök akadémia tanára, majd igazgatója, számos magyar vonatkozású érem alkotója készítette. Az érmen alul MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET felirat olvasható. A hátlapon finom, míves kivitelű, felül nyitott tölgy- és szőlőlével koszorúban 7 soros felirat: A / HONI / GYÜMÖLCS- / TENYÉSZTÉS / KÖRÉBEN / SZERZETT / ÉRDEMNEK. 0 41 mm, ezüst.

7 . Az 1841-ben megalakult „honi iparegyesület" a hazai műipar fejlődésének elősegítésére, már működése elején tető alá hozta az első magyarországi iparmű kiállítást, 1842. augusztus 25. és szeptember 21. között Pesten. Ezen a kiállításon 213 iparműves által 298 beküldött „mutatvány"-t 14 425 látogató tekintette meg. Az igazgató választmány által kiküldött műbírák ítélete alapján az öt osztályból álló kitüntetés az alábbi volt: arany ezüst bronz arany emlékpénz 5 ezüst emlékpénz 15 bronz emlékpénz 29 dicsérő oklevél 31 méltányoló említés 36 A kiállítás lelkes szervezője, támogatója és mindenese Kossuth Lajos volt. Mint az Iparegyesület választmányi aligazgatója vett részt a kiállítás szervezésében és б készítette el a kiállítást értékelő összefoglaló jelentést is, amely ma már becses ipartörténeti forrásmunka. A kiállítást 1843-ban megismételték, majd 1845-ben egy kisebb helyi jelentőségű után, 1846-ban került sor a tulajdonképpeni harmadik iparkiállításra. Már ezeken a korai iparkiállításokon megszervezték a legjobbak díjazását. Erre külön „emlékpénzt" verettek. 1843-ban is kiadtak 9 aranyérmet, 29 ezüstérmet és 41 bronzérmet. 1846-ban pedig 21 nagy aranyérmet, 28 kis aranyérmet, 45 nagy ezüstérmet, 35 kis ezüstérmet és 56 bronzérmet. Érdemes megjegyezni, hogy azok a kiállítók, akik valamely előző kiállításon már valamelyik kitüntetést megkapták, ha a következőn is ugyanazt ítélték meg részükre, erről csak egy okiratot kaptak, nehogy érdempénzeket gyűjtsenek. Szintén 1846-ban rendezte meg a pesti „műegyesület" az első képzőművészeti kiállítást is a városi táncteremben. Két szobor, 133 olajfestmény, valamint 28 akvarell és „kőmetszvény" képezte a kiállítási kollekciót.

9 A pesti kiállítások példáját rövidesen a nagyobb vidéki városok követték, amelyek kiállításaikon szintén többnyire érmekkel jutalmazták a legjobbakat. A legjelentősebbek az alábbiak voltak: 1843 Nagyszeben 3 20 1844 Nagyszeben 5 30 1846 Kassa - 250 tárgyjutalom 1846 Eperjes 3 15 22 1846 Győr 2 11 10 1847 Sopron 5 28 37 ,0 Héri Vera nem találta nyomát a nagyszebeni arany és ezüst érmeknek, ezért úgy véli valójában ezek pénzjutalmak voltak.

11 Az Országos Iparegyesület érmét és az 1846-os győri kiállítás érmét Kari Henrik (Bécs 1781 Körmöcbánya 1854. IV. 17.) vésnök, éremművész készítette. A korabeli levelezésből kitűnik, hogy a verőtő vésése 70 pengőforintba került.

12 1846 Pécs számára is fontos. Ugyanis 1846. október 26. és 29. között gyümölcs- és virágkiállítást rendezett a Baranya Megyei Gazdasági Fiók Egyesület.

13 Majd 1847-ben a Baranyai Gazdasági Fiókegyesület egy felhívásából tudjuk, hogy „a Nemzeti Casino termeiben Pécsett gyümölcs, termény és iparkiállítást" rendeznek szeptember 18. és 22. között.

14 Hogy valójában megtartották-e a tervezett kiállítást, arról már nincs adatunk. A szabadságharc és az önkényuralom évei nem kedveztek a gazdaság növekedésének és az azt bemutató kiállítások szervezésének. Néhány helyi bemutatótól eltekintve, csak a kiegyezés utáni fellendülés adott újabb okot és lehetőséget újabb kiállítások megrendezésére. 1857-ben Kolozsvárott, 1864-ben Zágrábban, 1865-ben Pozsonyban, 1869-ben Oravican és Nagyszebenben tartottak bemutatót. 1872-ben került sor az első nagyobbszabású kiállításra Kecskeméten, ahol a korábbiakhoz képest valóságos éremeső hullott, hogy serkentse a kiállítók buzgalmát. Ugyanis kiosztásra került 49 aranyérem, 122 ezüstérem, 117 bronzérem, továbbá 200 arany, ezüst és bronz diploma is. A következő jelentősebb kiállításon Szegeden 1876-ban csak egyféle érmet adtak ki, amerikai mintára, amelyet érdeméremnek neveztek. Az ehhez tartozó igazoló okirat tartalmazta tömören a jutalmazás indoklását. Ilyen formában 1189 kiállító nyert érdemérmet, de a kiállítás szervezésénél közreműködők közt is kiosztottak még 124 érdemérmet. A nem díjazott kiállítók részvételük emlékére egy emlékérmet kaptak, tehát megjelent a részvételi érem is. Székesfehérváron 1879-ben országos kiállítást tartottak. De már visszatértek a megszokott, a különbségeket is jobban érzékeltető arany-, ezüst- és bronzérem díjazásra. A kiállítók 256 aranyérmet, 592 ezüstérmet, 966 bronzérmet, 115 díszoklevelet, 123 ezüst közreműködői érmet, 103 bronz közreműködői érmet, azaz összesen 2155 díjat vihettek haza.