Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 39 (1994) (Pécs, 1995)

Történettudományok - Radnóti Ilona: Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján

melyben 32 türelmi adót fizető zsidó háztartásfőt tüntet•• \ nek fel. Egyetlen év alatt ilyen mértékű bevándorlás nem igen történhetett, ezért feltételezhetjük, hogy a betelepedési folyamat kezdete néhány évvel korábbra tehető. A három évvel későbbi - 1778. évi - zsidó összeírás szerint a növekedés dinamikus volt, a zsidó családok száma közel kétszeresére (összesen 63-ra) nőtt. Ekkor már a megye hat járása közül ötben - a Baranyavári, a Hegyháti, a Mohácsi, a Pécsi és a Szentlőrinci - éltek zsidók. Legnépesebb a Baranyavári járás, ahol 13 településen 21 családot írtak össze. A zsidók lakta települések száma elérte a negyvenhetet.

19 Az első összeírások igen kevés adatot tartalmaznak. Az 1775. évi mindössze a türelmi adót fizető háztartásfők létszámáról és utalásszerűén foglalkozásukról ad tájékoztatást. Az 1778-ban készült összeírás két adatot közöl, az adózó családok számát és a zsidók által lakott helységek nevét. Ennek birtokában megismerkedhetünk területi elhelyezkedésükkel. A zsidók baranyai letelepedésének - az ország többi területéhez hasonlóan - egyetlen útja kínálkozott, védelmi pénz fizetése ellenében kaptak lakhatási engedélyt a földesúri jurisdictio alatt álló falvakban, uradalmakban.A megyében elsők között fogadtak be zsidókat a Batthyány-, az Eszterházy- és a Habsburg-család birtokain. 1778-ban már éltek zsidók a Batthyány-család üszögi uradalmához tartozó 4 faluban, az Eszterházy család dárdai, dombóvári és szentlőrinci uradalmának 11 településén, a Habsburg család bellyei uradalmának 6 falujában. Engedélyezték számukra a letelepedést a Mihálovics, a Jeszenszky, a Czindery és a Bésán családok birtokain is. Az egyházi nagybirtokok közül egyedül a mágocsi uradalomban találunk zsidó családot. 1780-ban már 58 településen 80 zsidó család élt.

20 Két járásból, a Pécsiből és a Siklósiból nincs adatunk. Az 1778~as és az 178 l-es

21 zsidóösszeírásban is 4 zsidólakta településsel találkozunk a pécsi járásban, az 1780-as év „hiánya" talán adathiány. 1778-1781 között a megye járásai közül egyedül a Siklósiban nem élt még egyetlen zsidó család sem (1. táblázat). 1. táblázat. Járás 1778 1778 1780 1780 1781 1781 település család település család település család Baranyavári 13 21 16 26 21 30 Hegyháti 15 15 24 25 20 21 Mohácsi 4 8 4 12 4 11 Pécsi 4 5 4 4 Siklósi Szentlőrinci 11 14 14 17 17 21 összesen 47 63 58 80 66 87 137 Ekkor még a zsidóság a falvakban szétszórtan, szórványokban élt. Az átlagos családszám településenként 1778-ban 1,34; 1780-ban 1,38; 1781-ben 1,32. A legnépesebb Dárda mezővárosa, ahol 1778-ban 8, 1780-ban 9, 1781-ben 7 család lakott. Az egynél több zsidó családot befogadó települések számát járásonként a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat. Járás Település száma 1778 1780 1781 Baranyavári 3 3 4 Hegyháti 1 1 1 Mohácsi 4 4 4 Pécsi 1 Siklósi Szentlőrinci 3 3 2 összesen 11 11 11 Az 1780-as állapotokat tükröző összeírások a családfőket, a települést és az év során a településről távozók és odaérkezők nevét is feltüntetik. Az utóbbi adatot csak 3, a Baranyavári, a Mohácsi, a Szentlőrinci járásokban. A lakóhelyet változtató zsidó családok száma jelentősnek mondható

15

. Ez a megyében élő 80 családnak 18,1 százaléka, az adatközlő járásokban élő 55 zsidó családnak 27,7,százaléka. A nem túl régen ott lakók elköltözésének okait illetően csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. Erről nem adnak felvilágosítást az adatközlők. Legnagyobb szerepe ebben az életkörülményeknek, a megélhetés nehézségeinek lehetett, de hozzájárulhatott a környezet elutasító magatartása is. A Baranyavári járásban mindössze egy lakóhelyváltoztatás történt. Az összeírást jegyző Sombereki Sauska Ferenc a dárdai illetőségű Sámuel Isac távozásának irányát is jelzi: Szentkirály. Ennek rögzítése két dolog miatt érdekes .Egyrészt az egy évvel később (1781) készült összeírások Szentkirályt - mint rác kereskedők által lakottat - zsidók által nem látogathatónak jelölik. Másrészt, mert az 1780-as összeírások szerint Sámuel Isac nem érkezett meg Szentkirályra, vagy nem írták össze, mert a települést nem jelölik zsidó lakta helynek. A Mohácsi járás mindkét távozója, Sámuel Isac és David Moises Rácgörcsönyből költözött el. A két új érkező közül Jacob Herschel Zsibrik, Marcus Salamon Rácgörcsöny zsidó népességét gyarapította. A legtöbb lakóhelyváltoztatás a Szentlőrinci járásban történt. Öten távoztak és öten érkeztek. Solomon Moises távozásával Újmindszent, Marcus Löblével Gyűrűfű vált zsidó lakos nélkülivé. A Szentgálon élő két családból az egyik (Michael Schey) elköltözött. Nem változott a