Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 38 (1993) (Pécs, 1994)

Néprajztudomány - Lábadi Károly: Törökök a drávaszögi népi emlékezetben

191 Irodalom Anyakönyv 1759-1850. A kopácsi evang. refor. egyház anyakönyve szülöttek, a megholtak és házasultakról. BARANYAI Júlia 1977. Vízbe vesző nyomokon. 2., bőv. kiadás. Forum, Újvidék. DEMJÉN Kálmán 1888. Népdalok. Magyar Nyelvőr, XVII. DEMJÉN Kálmán 1889. Tájszók - Baranyamegyeiek. Magyar Nyelvőr, XVIII. FERENCZI Imre 1978-1979. Jugoszláviai magyar hiedelmek, népmondák a törökről és tatárokról. In Néprajz és Nyelvtudomány, Szeged, 181-224. GAZDA Klára 1980. Gyermekvilág Esztelneken. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest KÁLDY-NAGY Gyula 1960. Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. 103. sz. Budapest. KÁLMÁN Béla 1969. A nevek világa. Gondolat Kiadó KATONA Imre 1984. Török rabság két fürt szőlőért. Szilágyi és Hajmási fogságba esésének története egy kopácsi mondában. Magyar Képes Újság, XXXIII. évf. 14. sz., 25.1. KATONA Imre-LÁBADI Károly 1980. Erdők, mezők, vad ligetek. Drávaszögi magyar népballadák. Fórum, Újvidék KATONA Imre-LÁBADI Károly 1993. Meg vagyok és búval rakva. Csöbrös István énekeskönyve. - Forum Könyvkiadó, Újvidék. LÁBADI Károly 1982. Hold letette. Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Magyar Képes Újság, Eszék LÁBADI Károly 1984. Laskaiak. 2., bőv. kiadás. Horvátországi Magyarok szövetsége, Eszék-Laskó LÁBADI Károly 1986. Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Horvátországi Magyarok Szövetsége, Eszék Wenn unser Volk zur Erinnerung aufgefordert wird, müssen wir zur überraschenden Einsicht der Begrenztheit gelangen: die historische Erinnerung ist ziemlich begrenzt, sie reicht höchstens bis zur Türkenzeit zurück. Wenn es um ein Ereignis geht, das vom volkstümlichen Datengeber nicht mehr in der Zeit erfaßt werden kann, ist es ganz fest zu vermuten, daß er die Türkenzeit als Zeitbestimmung angeben wird. Die tiefste Schicht der mündlichen Überlieferung liegt nämlich in dieser Epoche. Diese Feststellungen gelten auch für den Drauwinkel. Im Winkel der beiden Flüsse Donau und Drau sind zahlreiche archaische Momente erhalten worden. Eigenartigerweise lag die geistige Blütezeit dieser Region gerade in der Zeit des türkischen Mondsicheis: sie war das Zentrum der Reformation in Südtransdanubien, in ihren Schulen waren die berühmtesten Prediger und Wissenschaftler der Zeit tätig. Im Schatten der heranziehenden türkischen Armee erlitt aber diese Gegend bald einen Rückfall. Geographische Namen und auch Familiennamen bewahren die Erinnerung der ehemaligen Herrschaft der Türken. LÁBADI Károly 1973. Várdaróc földrajzi nevei. In Tanulmányok. Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszéknek kiadványa, Újvidék. LÁBADINÉ KEDVES Klára 1983. Laskó földrajzi nevei. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 5. Eszék. 222-235. 1. LÁBADINÉ KEDVES Klára 1989. Gyingy et-gyöngyöt asszonyának. Drávaszögi (alfalusi) népi mondókák és gyermekjátékok. Horvátországi Magyarok Szövetésge, Eszék. MATKOVlé Péter 1902. Putopis Marka Antuna Pigafette... u carigrad od god. 1576. Starine (Zagreb), XXII. 1890., 186. 1. Fordítása: Margalits Ede: Horvát történelmi repertórium II. Budapest, 48-49.1. O. NAGY Gábor 1976. Magyar szólások és közmondások. 2. kiad. Gondolat, Budapest PENAVTN Olga 1971. Néhány baranyai, drávaszögi község földrajzinév készlete (különnyomat). In Az újvidéki Bölcsészeti Kar Évkönyve, XIV/2. évf. 1-14.1. PESTY Frigyes 1865. Helységnévtár (kézirat). Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Budapest SZENDREY Zsigmond 1926. Történeti mondáink. In Ethnographia, XXVIII. 3. közlemény, 31. lapalji jegyzet TARDY Lajos 1982. Martalócok, haramiák, emberrablók. Hans Dernschwam útijegyzetei a hódoltsági Magyarországról (1955). In Régi feljegyzések Magyarországról, Móra, Budapest TlMÁR György 1987-88. A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. In Baranyai Helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve. Pécs, 343-372. 1. ÚJVÁRI Zoltán 1983. Játék és maszk. Dramatikus népszokások II. Debrecen. Auch in den Begriffen der Wirtschaft und des Weinanbaus sind einige zu finden, die auf sie hinweisen. Die Studie untersuchtim weiteren diejenigen Elemente der Kinderfolklore, die auf die Türken hinweisen. Von den volkstümlichen litararischen Werken im Drauwinkel wird das alleinstehend wertvolle epische Werk "Über die schöne Tochter des Türkenkaisers" analysiert, das im ältesten ungarischen handgeschriebenen Soldatenbuch, imKopácser Gesangbuch überliefert wurde. Das Bild des ehemaligen großen Feindes wurde am kräftigsten in den Volkssagen überliefert, das durch zahlreiche Beispiele illustriert wurde. Sogar die kürzesten kurzepischen Gattungen, wie z. B. die Sprüche und Redewendungen beinhalten Hinweise auf die türkisch-osmanische Besatzung, und auch die Volksbräuche sind keine Ausnahmen. Die Studie endet mit der Schlußfolgerung, daß die Figur des Türken in den verschidenen Gattungen der Folklore in Drauwinkel zumeist als eine Figur erfaßt wird, vor der man sich befürchtet, diese Furch überschlägt dann aber oft in Mutfassung und wird zum Wut, um die Türken zu verjagen. Die Türken in der volkstümlichen Erinnerung im Drauwinkel Károly LÁBADI