Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 34 (1989) (Pécs, 1990)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A dél-dunántúli parasztházak tetőszerkezete
A DÉL-DUNÁNTÜLI PARASZTHÁZ 217 összeírásokat tanulmányozva, akár a kaposkeresztúri, akár a kaposfői birtokokat tekintjük, azt látjuk, hogy az urasági lakok, plébániaházak, templomok, sőt életesházak (magtárak) zsindelyfedelűek, mégpedig tölgyzsindelyesek, míg a többi lakóépület olcsóbb, ilyen-olyan szalmahéjazatú. 96 Az 189l-es épületstatisztika adatai szerint a dél-dunántúli megyékben a zsindelyes házak aránya alatta marad az országos átlagnak (24,87%, — a történeti Magyarországot tekintve), Baranyában a házak 1,83 —, Somogyban 5,62 —, Tolnában 9,40 —, Zalában 3,40%-a. 97 A néprajzi atlasz felmérései alapján hasonló képet alkothatunk a századfordulói állapotokról. Zsindelyfedél legtöbb helyen Tolna és Somogy megyében fordul elő — azonban mindenütt alacsony százalékos arányban — Zalában éppen csak föltűnik, Baranyában ekkor már nem is mérhető. Tolna megyében néhány mezőföldi faluban és egyes Duna menti településen (pl. Faddon) még az 1970-es években láttuk néhány épületen. 98 A cserép A múlt század közepén egyre gyarapszanak a híradások a cserépfedél terjedéséről, elsősorban Baranyából. Haas Mihály 1845-ben arról számol be, hogy a németek házai sok helyen cserépzsindelyesek, főleg a Hegyháton, Pécsvárad és Boly környékén. Megemlíti, hogy itt-ott a földesurak hozzájárulásával a jobbágyok cserepet is égetnek, és azzal kereskednek, így például a szalatnakiak és a gödreiek. A cserépégetés és tetőcserepezés azonban elsősorban az uradalmak és a céhek kiváltsága. Ipari tevékenységnek számít, hatóságilag szabályozott. Ezen kívül speciális szakértelmet kíván. Mindezek következtében a paraszti önellátás számára elérhetetlen maradt. A falusi lakosságnak mindig is pénzért kellett megvennie. Ezért terjedése egybeesik a 19. sz. 2. felének gabonakunjunkturális időszakaival, amikor a parasztság szélesebb rétegei tudnak piacra termelni, és pénzhez jutni. A cserepezéssel általában az ácsok és a kőművesek foglalkoznak. De találunk önálló tevékenységet folytató cserepeseket is Pécsváradon, Tolnán (1779-től) vagy Hogy észen (1835-től, Tolna m.) ahol vegyes céheket 99 alkotnak az ácsokkal és kőművesekkel. Pécsett 1833-ban 28 személy foglalkozik cserepezéssel, 3 mester, le96 Részletesen a Gyulai Gaál — és a kaposfői öszszeírásokban idézett helyen. 97 Épületstatisztika 1893. 62. 98 Kücsán József 1979. 311, Sgy. Faddon. 99 Céhkataszter 1975. 302, 308. 100 Kopasz Gábor 1971. 176. :e- gényeivel és inasaival. 100 A 19. század első feléik, ben a cserép térhódítása a jobban adatolt uraá- dalmi lakóépületeken mérhető. Egyes uradalk) так Baranyában ekkor már teljesen áttérnek a ik, cserépfedésre. Például a bólyi uradalom sellyei an birtoktestében, Békáspusztán 1836-ban 12 épüka letet emelnek, és valamennyit, a mezőcsősz laka tói a birkaistállóig, cseréppel fedik. 101 Ugyaneká- kor Somogyban a kaposfői prépostsági urada>r- lomban a rangosabb épületek fazsindelyesek. —, Ennek az uradalomnak az épületösszeírását hám rom időpontból ismerjük. Az 1816-os és 1837-es ín konszkripció szerint a hétszobás urasági lak és ti- a templom zsindelyes, a plébánialak, a tiszti ia házak zsúposak, az 1866-os összeírás szerint viш szont már valamennyi cserépfödeles. Somogy a- megyében elszórtan vannak adataink a cserép эг paraszti használatáról is. Attalán például az iy 1843-as tűzvész után kezdik a házakat cserép1- pel fedni. 102 A Tolna megyei Decsen ugyancsak t- tűzvész (1857-ben) vezet a cserép nagy arányú elterjedéséhez. De az 1870-es években a meggazdagodó Sárköz más falvaiban is általánossá válik. Térhódítása ekkoriban a kereskedelembe jobban bekapcsolódó Duna mentén, Tolnában a és Baranyában élénkebb, mint a Dél-Dunántúl in más tájain. A múlt század közepén fölvett paэ1 raszti vagyonleltárakban jelentősebb számban > Baranyában szerepelnek cserepes házak. A milÍS lennium évében Várady Baranya Duna melléki 1- területeiről már azt írja, hogy az itteni házak ît mind cserepesek. 103 Az 1880-as években már az a Ormánságban is túlsúlyban van a cserépfeÍS dél. 104 Baranya vezető szerepe fényesen kitűnik 1- az 1891-es épületstatisztikából, ugyanis a csel- réppel fedett épületek átlaga (51,04%) több, í- mint háromszorosa az országos átlagnak, és >•- több, mint kétszerese a dunántúlinak. Tolnában ekkor az összes épületek mintegy 31%-a csereg pes, Somogyban közel 21%, Zalában 16%. Te>e hát mindegyik dél-dunántúli megye átlaga mai- gasabb az országosnál. 105 A néprajzi gyűjtések !- mindebből keveset tükröznek. A hagyományos •z szemléletű kutatók mindig is az eltűnt idők nyomába szegődtek, s cserépfedés újabbnak te>- kintett jelensége látószögükön kívül esett. A •- hiteleshez közel álló képet még leginkább a h széles körű kérdőíves fölmérésekből nyerhelf tünk, így például a néprajzi atlaszból. Térképre z vetítve az atlasz kérdőpontjaira adott válaszo8 kat, Baranya fölénye kitűnik, azonban az egész - dél-dunántúli elterjedés irreálisan szegényes. 101 BML. BMUL Bólyi uradalom iratai 150. doboz. 102 Csorba József 1857. 143. 103 Várady Ferenc 1896. 200. m Zentai János gyűjtése. 105 Épületstatisztika 1893. 110.
