Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Reuter Camillo: A török utáni Pécs korai utcaneveihez

52 REUTER CAMILLO vezethető vissza. A protestáns sérelmek elsősorban úgy válnak nemzeti - jelen esetben - magyar sérelmekké, hogy - szinte kivétel nélkül a magyar anyanyelvű reformátusság sérelmei jelentkeznek - magyar sérelmek gyanánt. Egy időben már a magyar protestantizmus lép fel más európai protestáns nemzetek érdekében. Kétségtelen - s csak Magyarország elleni politikai lépésként értékelhető -, hogy a katolikus Habsburg I. Lipót az, aki a görögkeleti vallású menekült szerbeknek Magyarország területén szabad vallásgyakorlatot, egyházi szervezetet biztosít. Ez a kivételezés azután kiélezi a magyar-görögkeleti szerb (akkoriban rác) ellentéteket. A rácság - ugyanúgy, mint a török alatt annak seregében - szabad zsákmányolás fejében mindig szolgálatkész fegyveres erőnek mutatkozott (a legújabb időkig) - előbb a török - majd a Habsburg-ház kezében. Holott ugyanezt az engedményt a török elleni összefogás jegyében megtehette volnma az akkor többségében protestáns magyarsággal is, elejét véve sok-sok felhalmozódó ellentétnek, keserűségnek - összeütközésnek. Pécs visszafoglalása után is a vita egyrészt - a németnyelvű katonai közigazgatás és a kamarai igazgatás egymásközti belső marakodásán kívül a pécsi püspök - az egykori földesúr méltóságában - jog- és birtokvisszaszerző lépéseinek összeütközéseiből származtak. A németnyelvű katonai és kamarai igazgatás és ezeknek Bécsből történő irányítása - már a német nyelv tudása miatt is előtérbe helyezte e szervekkel együtt érkező osztrák katonai tisztviselő és iparos elemet. Hangsúlyozta állásfoglalását azzal is, hogy Pécs - visszafoglalással lefoglalt (jure belli) - telkeinek házainak értékesítésekor pénzben kifejezett kedvezményt nyújtottak a német anyanyelvüeknek. Radonai püspök küzdelme a város feletti földesuraság visszaszerzéséért - eleve szembetalálta magát - nemzetiségre való tekintet nélkül - a város polgáraival, a katonai és kamarai igazgatással. A horvátok (az ún. potorok) most mohamedán hitről visszatérnek a katolikusra, a magyarok jórészt még protestánsok, kitéve az ellenreformációt vezető jezsuita, pálos stb. szerzetesek térítő tevékenységének. A betelepített (vagy talán csak a sereget kísérő) német markotányos, iparos- és kereskedőréteg - egyrészt - tudja az új igazgatás német nyelvét, másrészt élvezi a hadtápellátás bizalmát és az abból származó jövedelmet. A bécsi haditanács nem bízik a helyben talált magyarságban (az előző évtizedek Habsburg-ellenes protestáns állásfoglalásai nyomán). E dinasztikus szemlélet élezi ki és mérgezi meg, s kelti életre a most már nemzetiséginek is nevezhető sérelmeket. Hiába alakul ki rövid évek alatt egy emberibb együvétartozás érzése a város lakóiban, az ideológiai-politikai ellentétek felizzítása jó fegyvernek bizonyul a visszafoglalt városban, területeken. De térjünk vissza a város visszafoglalásának idejébe. - Petrovich Ede közölte belvárosi házjegyzék (OL.U. et С. fasc. 56. nr. 41) az első, amely mai ismereteink szerint a török utáni Pécs utcáiról névszerint megemlékezik. E jegyzéket használta már Németh Béla (Pécs szöllői, utczái és malmai 1686-ban. Pécsi Napló 1900. évf. júl. 15. 2-3. lap), azonban azonosításai - az utcák tekintetében hibásak. A város visszafoglalása 1686. okt. 16-21-c közötti ostrommal, majd vízhiány miatti feladással történt. A jegyzék 1687. év nyarán, kb. június 1—július 5-e között készült. Gyakorlatilag tehát a visszafoglalás állapotát rögzíti. A jegyzék hevenyészett volta elárulja a készítés sürgősségét is. Ugyanis a kezdeti részletezés (1-100. ház) után (101-169. ház) már éppen csak jelzi a telken lévő építményt (de már nem is értékeli), míg ettől kezdve sorszámozás, értékelés nélkül említi - igen sokszor csoportba foglalva - a létesítményeket. Az összeírás - általánosságban - utcánként halad, megadva az utca nevét, vagy körülírva irányát vagy helyét. Elsősorban megállapíthatjuk, hogy a latinul készült összeírás készíttetője Vinczens Keresztély kamarai prefektus, aki mellett a magyarul is tudó Nagy László csáktornyai prefektus segédkezik. Az összeírás megőrzött néhány nevet mint új tulajdonost (gyakran megemlékezve a régiről ,,egy török" jelzéssel), pld. Job. Horváth Cz'dtkovics, Szabó Jacobus, Stepb. Szaboly. Sztany Vuk, Hasszán Szpacby Patakovicb, Wk Wordany, Mattoka Wkon, dominus Makar. A többi házfoglalót beosztása, rangja szerint jelöli meg: pl. „prius turcica modo ultro Germanici milites inhabitant earn", „inhabitabat cam Szkender Szpachy perprius Turca, nunc verő quidam Marcatander Germanus", „domus pro officiali fiscali, nunc per Vigilias possessum", ,,ad domum Commissariorum Armadáé", „rudera 8 cum officina mercatorum (?)", „bene tarnen accomodata pro moderni praefecti et suorum subalternorum inhabitatione occupata, olim Franciscanorum nunc verő Excellentissimo Generali loci occupata". Az utcanevek magyarok, horvátok és török személynevet őrzők. Ezek a következők: 1. [név nélkül említve házai], a mai Nagyflórián utca. 2. Piatea Chavorja [? 'csatornya'J, a mai Kulich Gyula utca egy része. 3. Piatea Omeraga vocata, kb. a mai Kulich Gyula utca ny-i része. 4. Piatea denominationem, a Czarova porta, a mai Hunyadi János utca d-i, alsó szakasza. 5. Piatea Aly Effendi, a mai József utca ny-i fele. 6. In Szoros utca piatea vocata, a mai Anna utca. 7. In piatea puszta Charova vocata, a mai Megyeköz. 8. In piatea Koskony [ : Kösköny] utca, talán a Zetkin Klára utca a Déryné utca vonaláig. 9. Piatea Fürdő utca vocata, talán a Déryné utca (esetleg a Zetkin Klára utca d-i része). 10. Ad fontem quatuor canalium vulgo Négy Csatornya, a mai Széchenyi tér. 11. Magna piatea, a mai Kossuth Lajos utca ny-i része, a Líceum utcáig. 12. In Kis utca piatea, talán a mai Munkácsy Mihály utca. 13. A Magna piatea usque ad portám Siklosiensem, a mai Bem