Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Reuter Camillo: A török utáni Pécs korai utcaneveihez

52 REUTER CAMILLO vezethető vissza. A protestáns sérelmek elsősorban úgy válnak nemzeti - jelen esetben - magyar sérel­mekké, hogy - szinte kivétel nélkül a magyar anya­nyelvű reformátusság sérelmei jelentkeznek - ma­gyar sérelmek gyanánt. Egy időben már a magyar protestantizmus lép fel más európai protestáns nem­zetek érdekében. Kétségtelen - s csak Magyarország elleni politikai lépésként értékelhető -, hogy a katolikus Habsburg I. Lipót az, aki a görögkeleti vallású menekült szer­beknek Magyarország területén szabad vallásgyakor­latot, egyházi szervezetet biztosít. Ez a kivételezés az­után kiélezi a magyar-görögkeleti szerb (akkoriban rác) ellentéteket. A rácság - ugyanúgy, mint a török alatt annak seregében - szabad zsákmányolás fejé­ben mindig szolgálatkész fegyveres erőnek mutatko­zott (a legújabb időkig) - előbb a török - majd a Habsburg-ház kezében. Holott ugyanezt az enged­ményt a török elleni összefogás jegyében megtehette volnma az akkor többségében protestáns magyarság­gal is, elejét véve sok-sok felhalmozódó ellentétnek, keserűségnek - összeütközésnek. Pécs visszafoglalása után is a vita egyrészt - a né­metnyelvű katonai közigazgatás és a kamarai igazga­tás egymásközti belső marakodásán kívül a pécsi püs­pök - az egykori földesúr méltóságában - jog- és bir­tokvisszaszerző lépéseinek összeütközéseiből szár­maztak. A németnyelvű katonai és kamarai igazgatás és ezeknek Bécsből történő irányítása - már a német nyelv tudása miatt is előtérbe helyezte e szervekkel együtt érkező osztrák katonai tisztviselő és iparos ele­met. Hangsúlyozta állásfoglalását azzal is, hogy Pécs - visszafoglalással lefoglalt (jure belli) - telkeinek ­házainak értékesítésekor pénzben kifejezett kedvez­ményt nyújtottak a német anyanyelvüeknek. Radonai püspök küzdelme a város feletti földes­uraság visszaszerzéséért - eleve szembetalálta magát - nemzetiségre való tekintet nélkül - a város polgá­raival, a katonai és kamarai igazgatással. A horvátok (az ún. potorok) most mohamedán hitről visszatérnek a katolikusra, a magyarok jórészt még protestánsok, kitéve az ellenreformációt vezető jezsuita, pálos stb. szerzetesek térítő tevékenységének. A betelepített (vagy talán csak a sereget kísérő) német markotányos, iparos- és kereskedőréteg - egyrészt - tudja az új igazgatás német nyelvét, másrészt élvezi a hadtápel­látás bizalmát és az abból származó jövedelmet. A bécsi haditanács nem bízik a helyben talált ma­gyarságban (az előző évtizedek Habsburg-ellenes protestáns állásfoglalásai nyomán). E dinasztikus szemlélet élezi ki és mérgezi meg, s kelti életre a most már nemzetiséginek is nevezhető sérelmeket. Hiába alakul ki rövid évek alatt egy emberibb együvétarto­zás érzése a város lakóiban, az ideológiai-politikai ellentétek felizzítása jó fegyvernek bizonyul a vissza­foglalt városban, területeken. De térjünk vissza a város visszafoglalásának ide­jébe. - Petrovich Ede közölte belvárosi házjegyzék (OL.U. et С. fasc. 56. nr. 41) az első, amely mai is­mereteink szerint a török utáni Pécs utcáiról névsze­rint megemlékezik. E jegyzéket használta már Né­meth Béla (Pécs szöllői, utczái és malmai 1686-ban. Pécsi Napló 1900. évf. júl. 15. 2-3. lap), azonban azonosításai - az utcák tekintetében hibásak. A város visszafoglalása 1686. okt. 16-21-c közötti ostrommal, majd vízhiány miatti feladással történt. A jegyzék 1687. év nyarán, kb. június 1—július 5-e között készült. Gyakorlatilag tehát a visszafoglalás állapotát rög­zíti. A jegyzék hevenyészett volta elárulja a készítés sürgősségét is. Ugyanis a kezdeti részletezés (1-100. ház) után (101-169. ház) már éppen csak jelzi a tel­ken lévő építményt (de már nem is értékeli), míg ettől kezdve sorszámozás, értékelés nélkül említi - igen sokszor csoportba foglalva - a létesítményeket. Az összeírás - általánosságban - utcánként halad, meg­adva az utca nevét, vagy körülírva irányát vagy he­lyét. Elsősorban megállapíthatjuk, hogy a latinul ké­szült összeírás készíttetője Vinczens Keresztély kama­rai prefektus, aki mellett a magyarul is tudó Nagy László csáktornyai prefektus segédkezik. Az összeírás megőrzött néhány nevet mint új tu­lajdonost (gyakran megemlékezve a régiről ,,egy tö­rök" jelzéssel), pld. Job. Horváth Cz'dtkovics, Szabó Jacobus, Stepb. Szaboly. Sztany Vuk, Hasszán Szpacby Patakovicb, Wk Wordany, Mattoka Wkon, dominus Makar. A többi házfoglalót beosztása, rangja szerint jelöli meg: pl. „prius turcica modo ultro Germanici milites inhabitant earn", „inhabitabat cam Szkender Szpachy perprius Turca, nunc verő quidam Marca­tander Germanus", „domus pro officiali fiscali, nunc per Vigilias possessum", ,,ad domum Commissario­rum Armadáé", „rudera 8 cum officina mercatorum (?)", „bene tarnen accomodata pro moderni praefecti et suorum subalternorum inhabitatione occupata, olim Franciscanorum nunc verő Excellentissimo Ge­nerali loci occupata". Az utcanevek magyarok, horvátok és török személy­nevet őrzők. Ezek a következők: 1. [név nélkül em­lítve házai], a mai Nagyflórián utca. 2. Piatea Cha­vorja [? 'csatornya'J, a mai Kulich Gyula utca egy része. 3. Piatea Omeraga vocata, kb. a mai Kulich Gyula utca ny-i része. 4. Piatea denominationem, a Czarova porta, a mai Hunyadi János utca d-i, alsó szakasza. 5. Piatea Aly Effendi, a mai József utca ny-i fele. 6. In Szoros utca piatea vocata, a mai Anna utca. 7. In piatea puszta Charova vocata, a mai Me­gyeköz. 8. In piatea Koskony [ : Kösköny] utca, ta­lán a Zetkin Klára utca a Déryné utca vonaláig. 9. Piatea Fürdő utca vocata, talán a Déryné utca (eset­leg a Zetkin Klára utca d-i része). 10. Ad fontem quatuor canalium vulgo Négy Csatornya, a mai Szé­chenyi tér. 11. Magna piatea, a mai Kossuth Lajos utca ny-i része, a Líceum utcáig. 12. In Kis utca pia­tea, talán a mai Munkácsy Mihály utca. 13. A Mag­na piatea usque ad portám Siklosiensem, a mai Bem

Next

/
Oldalképek
Tartalom