Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Művészettörténet - Sárkány József: Szobotka Imre (1890–1961): Paul Claudel „L’Annonce faite a Marie” című művének illusztrációja (1916 k)

152 SÁRKÁNY JÓZSEF alakokra, a tájra fentről háromszög alakú sávban arany fénysugár hull. * Paul Claudel, e későszimbolista költő rendkívül összetett, többrétegű, filozofikus indíttatású müve, a bor elzártságában kétségek közt vergődő művész képzeletét. Felismerte, hogy a misztériumjáték szimbólumokkal teli világa oly kérdésekre keres választ, melyek a kor veszélyekkel, feszültségekkel terhes életérzéséből fakadnak. Claudel e művében a racionalizmus és az irracionalizmus, a pozitivista világszemlélet és a szimbolizmus, idealizmus és materializmus harcol egymással; nem annyira a jó és a gonosz, mint inkább a szelíd, szép romantika, a hívő, humánus ember és a mindenen keresztülgázoló, agresszív, célját bármi áron megvalósító, elérő „modern" ember küzdelmét figyelhetjük. E küzdelem azonban Claudel szerint mindvégig az isteni világterv keretében mozog, amely végül igazságot tesz, békét oszt. A művek jól tükrözik azt a küzdelmet, melyet az alkotó folytatott a rendkívül képszerű leírások szolgai átvételétől addig, amíg a részletek már csak mint a „harmónia specifikus elemei" jelentkeztek. A grafikai lapokon felfedezhetők a korábbi táj ábrázolások egyAknai Tamás: Galimberti Sándor: Amsterdam, 1914. (Képelemzés) in. JPM Évkönyve 1972-73. 279-283. Apollinaire, Guillaume: A kubista festők (Esztétikai elmélkedések) Corvina, 1975. Apollinaire, G.: Travers le Salon des Indépendants. Morjoie. 18. mars 1913. Apollinaire, G. : Le Salon des Indépendants. L'Intransigeant, 1913. ATL: Le Salon des Indépendants. L'action d'art. 1.3. 15 mars 1913. Chastel, André: Fabulák, formák, figurák. Gondolat 1984. Cassou, Jean: A szimbolizmus enciklopédiája. Corvina 1984. Claudel, Paul: Kinyilatkoztatás (Ford. Réti Irén és Színes Pál) Tevan 1919. Claudel, Paul: Válogatás műveiből (Aimé Becker előszavával, Gyergyai Albert és Rónai György tanulmányával) Szent István Társulat 1982. Cooper, Douglas: The Cubist Epoch, Phaidon, 1976. Cooper, Douglas, Tinterow, Gary: The Essential Cubism 1907-1920. The Tate Gallery 1983. Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből (1904-1914.) Corvina 1972. Dénes Zsófia: Galimberti Sándor és Dénes Valéria. Corvina, 1979. e. a. {Elek Artúr) : Szobotka Imre kiállítása. Újság, 1929. I. 18. Elek Artúr: Szobotka Imre Nyugat. XIV. 1921. 1765. p. E. a. {Elek Artúr): Szobotka Imre. Újság. 1930. XI. 4. Farkas Zoltán : Képkiállítások a Tamás Galériában . . . Nyugat. 1930. XI. 16. Francastel, Pierre: Művészet és társadalom (Válogatott tanulmányok) Gondolat, 1972. Gera György (bcv.)-Székely András (szerk.) : A kubizmus (Válogatás a mozgalom dokumentumaiból) Gondolat 1975. másba metsződő, egymáson áttűnő szín-, és erősíkjai, az általa oly szeretettel alkalmazott - s még a pointilizmus késői hatását bizonyító - dekoratív pontozás, vonalkázás. Mindezek pedig biztosítják a műveken a képi elemek dinamikáját, a képfelület egészének egyenrangúságát. Különösen fontos a szín szerepe. Szobotka írta önéletrajzában, hogy az illusztrációkon eljutott a „szín szuverén uralmáig", ahol már a forma áll a szín szolgálatában, ám ez sem önmagáért, mert az egyes motívumot a drámai ívnek megfelelő szimbolikus alapszínből bontja ki. Szimbólumrendszere do. minánsan a keresztény középkori ikonográfiára épül. Kék - vörös, fehér (arany) - fekete, halványlila - narancssárga kontrasztja azonban nem merev. Rendkívüli színgazdagsággal - elsősorban tónusgazdagsággal - jelentkezik ez az adott képi környezetben - fenntartva az alapvető, kiemelt kontraszt dominanciáját. Szobotkának úgy sikerült szintetizálnia a kubista tanulságokat, képszerkesztést egy expresszív formavilággal, hogy - döntően a színek emotiv erejét, szimbolikus jelentését felhasználva - egyrészt hiteles, a misztérium hangulatának adekvát illusztrációt készített, másrészt oly grafikai sorozatot alkotott, mely nemcsak életművének kiemelkedő alkotása, de a magyar festészetnek is figyelemreméltó eredménye. Gleizes, Albert: A kubizmus (Hegyi Lóránd utószavával). Corvina, 1983. Golding, John: A history and analiscs 1907-14. Fabcr and Faber. London, 1959. Hevesy Iván: Futurista, exprsszionista és kubista festészet. Ma,' 1919. Hevesy Iván : A futurizmus, expresszionizmus és a kubizmus művészete. Kncr Izidor, Gyoma, 1922. Hoog, Michel: Robert Dclaunay. Corvina, 1983. k. {Kállai Ernő) : Az első magvar kubista. Nemzeti Újság 1921. XI. 15. Kállai Ernő: Új magyar piktúra (1900-1925). Amicus kiadás 1925. Kállai Ernő: Cezanne és a XX. század konstruktív művészete. Anonymus kiadás, é. n. Kerékgyártó István: Szobotka Imre művészete (kézirat), é. n. Kassák Lajos: Éljünk a mi időnkben. Magvető, 1978. Kmetty János írásai - Festő voltam és vagyok (Műv. és elm.) Szerk. és a bcv. tanulmányt írta Kovalovszky Márta. Corvina, 1976. Németh Lajos: Modern magyar művészet, Corvina, 1968. Németh Lajos: A művészet sorsfordulója, Gondolat, 1970. Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet 1890-1919. I—II. Akadémia, 1981. Nyolcak és Aktivisták (katalógus) MNG 1981. Passuth Krisztina: Magyar művészek az európai avantgárdéban (1919-1925.) Corvina, 1974. Perneczky Géza: Tanulmányút a Pávakertbc. Magvető, 1969. Raith Tivadar: Magyarok a Salon des Indcpcndants-ban. Nyugat, 1914. április 1. Rátb Zsolt: Fejezetek a kubizmus magyarországi történetéhez (Bölcsészdoktori dissz., kézirat) 1982. BIBLIOGRÁFIA