Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 32 (1987) (Pécs, 1988)

Történettudomány - Madas József: Pécs régi temetkezési helyei

82 MADAS JÓZSEF пак 145 négyszögöl területre. Az izraelita hitközség pedig kérte a temetőjük nyugati falán túl, a katonai lövöldéhez (mely lövölde a temetőtől délre feküdt) vezető útig terjedő városi területnek, 2 hold és 505 n.-ölnek örökáron való átengedését. Hosszú vita után a közgyűlés úgy döntött, hogy holdankénti 350 forintos áron átengedi a területet. Viszont a Kígyó utcai területért négyszögölenként 5 ft 50xrt. fizet. Utasította a tanácsot, hogy bizonyos kikötések mellett a kormányhatósági jóváhagyás után a szerződést kösse meg. Ez egyben azt is jelentette, hogy teljesült a régi kívánság, a temető területe telekkönyvileg is a hitközség tulajdonába került. Majd 1923-ban újabb 3 hold területtel bővítették a temetőt. Tartósan rendezni kívánta a város a temetőkérdést és a közgyűlés 1895. február 28-án Temető szabályrendeletet hozott, mely belügyminiszteri jóváhagyással 1895. június 1-én lépett életbe. Ennek eredménye lett az új köztemető létesítése. De a szabályrendelet azt is kimondja, hogy a hitközség továbbra is a temető birtokosa marad és továbbra is ott temetkezhet. így most az izraelita temető Pécs város legrégibb temetője lett. Végül meg kell említeni két temetőt, melyeknek helye azonban ismeretlen. Az egyik a pestisjárványok álDer Verfasser beschäftigt sich in seiner Arbeit mit den alten Begräbnisstätten der zweitausend Jahre alten Stadt Pécs. Er gibt einen kurzen Rückblick auf die Zeit vor der Landnahme. Den Schwerpunkt legt er auf die Friedhöfe und Begräbnisstätte des ungarischen Mittelalters, die bis zur letzten Zeit unbekannt blieben. Bei den Umbauarbeiten der Pfarrkirche der Innenstadt sind solche Überreste vorgefunden worden, die ein Bild von den mittelaterlichen kirchlichen Begräbnisse bieten. In den letzten zwei Jahre zeigten die Ausgrabungen um die mittelalterliche Pfarrkirche „Sankt Benedictus" ein Bild über die Begräbnisse in dem mittelalterlichen Kirchhof. Aber von den wichtigsten Begräbnisstätten, von den Friedhöfen sind noch dozatainak temetési helye, a másik a napóleoni hadsereg Pécsett, főleg kolerában elhunyt fogoly katonáié. Pécsett a török után 1691, 1711, 1713 és 1739-ben voltak pestisjárványok. A halottak nyilván tömegsírokba kerültek, de ezeknek helyéről semmiféle adat nem ismert. Csak a rettegő hívek által tett fogadalmak tárgyai megvalósulván, állnak ma is emlékeztetőül. A Havi boldogasszonyról elnevezett kápolna, a Szentháromság szobor, és az utolsóért a Xavér templom. Ugyancsak hallgatnak a források a franciák temetési helyeiről is. Egy halvány nyom jelentkezik csak. V'aradi Ferenc, a Baranya múltja és jelenje című munka ismert szerkesztője a következőket írta a Pécsi Napló 1904. november 20-iki számába: „...Juhász László régészünk véleménye szerint a szigeti külvároson lévő régi temetőben, (?) a mostani öz-utcza helyén helyezhették örök nyugalomra a franczia katonák egy részét. Itt eszközölt építkezések alkalmával emberi csontokat és a franczia légiók számait viselő rézgombokat találtak. Juhász gyűjteményében több ilyen franczia katonagombok találhatók." Kétségtelen, hogy abban az időben az öz utca környéke még mezőgazdasági terület volt és csak a 19-ik század végén épült be. De meggyőzőbb lenne a fenti hír, ha Juhász nem mindig szakszerű és pontos megállapításait más adat is alátámasztaná. keine Funde zum Vorschein gekommen. Deswegen versucht er aufgrund der Voraussetzungen, die als begründet betrachtet werden können, die Orten der mittelalterlichen Friedhöfe festzustellen. Zum grössten Teil gibt er die nachweisbaren, zum Teil die stark vermutlichen Begräbnisstätte Während der türkischen Besatzung an. Er legt auf die Bestattungsfrage, nach der türkischen Zeit grossen Wert, besonders darauf, wasfür grundsätzliche, bis heute wirkende Aenderungen die Anordnung zur Regelung der Begräbnisstätte und die Bestattungsordnung von Maria Theresia - ausgegeben am 21. 9. 1777 - im Praxis der Bestattungen hervorgerufen hat. Er schildert auch die Entstehung der jetzt im Gebrauch stehenden Friedhöfe. Die alten Begräbnisstätte in Pécs József MADAS i