Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 30-31 (1985-1986) (Pécs, 1987)

Történettudományok - Nádor Tamás: Pécs a rádióban. Dokumentumgyűjtemény a Magyar Rádióban elhangzott pécsi vonatkozású műsorokról, 1929–1953

PÉCS A RÁDIÓBAN 299 A rádió vezetősége mindig törekedett a hallgatókkal való kapcsolat, a visszajelzés lehetőségének megteremtésére. E célt szolgálhatta „Az én rádióműsorom" sorozat. A hallgatók által összeállított műsorok közül a sikerültebbek elhangzottak Budapest I. hullámhosszán is. 1939. aug. 17-én Udvardy Miklósné műsorát közvetítették. Érdekes módon a beküldő lakcíme: Debrecen, Komlóssy u. 56., viszont díjnyertes munkájának címe: „Pécs és az Ormányság." Javaslata alapján olyan műsor hangzott el, amilyen egyébként ritkán: 1. Pécs őskeresztény emlékei. Gerevich Tibor dr. egyetemi tanár előadása. 2. Ormánysági népdalok, hanglemezről bevezetővel. 3. A mai Pécs szellemi élete. Faluhelyi Ferenc dr. egyetemi tanár előadása. Néhány nappal később, 1939. augusztus 2i-én a Baranya megyében fekvő Mágocs községből beküldött műsort hallhatta az ország. A díjnyertes munka készítője Vermes Jenő dr. volt, a mű címe: „Komoly zene, vidám próza". Rendező: Kiszely Gyula. 1. Hanglemezek: a.) Mendelssohn: Dal szöveg nélkül (gordonka: Pablo Casals); b.) Grieg: Egyveleg (Berlini filharmonikusok); c.) Liszt: Erdőzsongás (Wilhelm Backhaus); d.) Haydn: Menüett (hegedű: Renée Chemet); e.) Brahms: Eszdur rapszódia (zongora: Elly Ney). 2. „Mindenünnen mindenkinek". A pécsi egyetemi öregdiákok vidám együtteséből Legenyey József dr., Mecseki Rudolf és Tolnay Gusztáv dr." Hasonló célt szolgálhatott az „Aranyhegedű-pályázat", melynek I. hangversenyét Cserkuthy Győzőné (Pécs, Székely Bertalan u. 17.) állította össze: a Beszkárt-zenekar játszott, vezényelt Müller Károly. 1. Erkel: Hunyadi László-nyitány. 2. Dohnyányi: Nászkeringő a Pierette fátyola с némajátékból. 3. Liszt: II. rapszódia. 4. Hubay: Cremonai hegedűs-ábránd. 5. Kodály: Toborzó.

41 A Rádióélet 1939. október 20.-i száma címlapján a pécsi székesegyházzal (és az akkor még működő vízeséssel, Zsabokorszky J. felv.) jelent meg. A Rádióélet szerkesztője, Szilágyi Ödön megküldte e példányt „pécsi kalauzának" (nevét nem sikerült kideríteni) azzal a kéréssel, „...hangsúlyozza ki a polgármester úr előtt, hogy a Rádióélet és a kedves kis Szilágyi Ödön a jövőben is mindenben és mindenkor készséggel áll a város rendelkezésére és mindig mindennemű ellenszolgáltatás nélkül. Minthogy azt a mellékelt és a jövő Sassy Iringó (Zádor Imréné (1912—) gordonkaművész, a pécsi zenekonzervatórium, majd zeneművészeti szakiskola tanára. — Lomoschitz Pál a pécsi tanítóképző karnagya, zenetanára. Itt jegyezzük meg, hogy bár akkor még nem élt Pécsett Székely Júlia (1910—) Bartók tanítványa, zongoraművész és író, aki az 50-es évektől a Pécsi Tanárképző Főiskolán tanított és tevékenyen vett részt a város művészi életében, már a 30-as években rendszeresen szerepelt a rádióműsorban igényes zongorakoncertjeivel. Pl. 1932. júl. 20-án Schumann: Gyermekjelenetek; Debussy: Children's corner 3 részletét játszotta. Később mint író, regények rádióváltozatának alkotója szerepelt sikeresen a Rádióban. Az „Aranyhegedű-pályázat" I. hangversenyét 1941. június 17én közvetítette. Cserkúti Győzőné — fia, Cserkúti László szíves közlése szerint — nagyon zeneszerető volt és ez késztette a pályázaton való részvételre. hetekben megjelenő példányok is bizonyítják." Valóban, már egy héttel korábban, a lap október 13-i számában sok képpel illusztrált, hangulatosan, hozzáértéssel megírt cikk jelent meg „A bor születése" címmel Villányról október 20-án „Az iskolák városá"-ról, október 27-én, „1600 éves sírok között a föld alatt" címmel az ásatásokról, „Gosztonyi Gyula lelkes és önzetlen munkájáról", november 24-én pedig a pécsi diákéletről. Budapest I. hullámhosszán október 24-én 17.15-kor „Baranyai népmesék"-et közvetítettek néprajzi hanglemezekről. Bevezetőt mondott Bánó József. A rádió új ötleteket megvalósító vezetősége „vidéki napok" rendezésével új szint és új értékeket kapcsolt be a rádió műsorába, bemutatva a magyar vidék fejlett szellemi, zenei, tudományos és irodalmi életét. A sikeres premiert a „Pécsi nap" jelentette 1940. május 16-án. „Országszerte nagy érdeklődéssel várják a rádió csütörtöki Pécsi napját. A rádió munkatársai és mérnökei szerdán este már megérkeztek Pécsre, hogy mindent előkészítsenek a pécsi program közvetítésére, amelynek technikai megoldása is igen érdekes. A színházat rendezik be stúdiónak, és úgy az előadásokat, mint egyes zeneszámokat és az esti díszhangversenyt is a színházból közvetítik" - tudósított a Dunántúl. A korabeli sajtóból részletesen értesülhetünk a Pécsi nap sikeréről. (Zs) aláírással (aki nem más, mint Zsikó Gyula újságíró) pedig ironikusan megfogalmazott kommentárt is olvashatunk.

42 Azt elöljáróban megállapították, hogy „a rádió kitűnően sikerült pécsi napja természetesen nem tudta és nem is tudhatta a szűkreszabott lehetőségei miatt Pécs életének, értékeinek és látnivalóinak teljes és tökéletes képét adni. Nem jutottak mikrofon elé Pécs írói, költői, tudósai, hiányzott a város ipari, gazdasági és sportéletének bemutatása és méltatása. (Zs) hozzátette: „...nem lehessen tudni, hol bukkan fel esetleg az ember háta mögött egy szemfüles szpíker, hogy elkapja nem éppen rádióba kívánkozó nyilatkozatát, mondjuk a politikai helyzetről. Aztán jön az ellenhatás. Pécsi nap van, vagy mi a kő, de hát hol vannak a fülek, amik kihallgatják egy város életét. Néz, néz az ünnepélyes érzésekkel teledagadt mellű pécsi polgár aztán belesüllyed a hétköznap szürkeségébe, mondván : Szóval nem mi vagyunk Pécs, hanem az a néhány hivatalos kiválasztott, üsse a kő. Lejebb engedi bő mellét, kifújja az ünnepélyességet és kíváncsian a rádió mellé ül, hogy meghallgassa, milyen is Pécs..." A rádió pécsi napja hat előadást és két helyszíni közvetítést, gazdag zenei műsort nyújtott. Délelőtt 10 órától éjfélig — a hírszolgálaton és a kötelező műsorszámokon kívül — pécsiek szerepeltek a mikrofon előtt. Az előadások sorát délelőtt 10 óra 20 perckor Taksonyi József dr., nyitotta meg, aki művelődéstörténeti és 42 „Kitűnően sikerült a rádió Pécsi Nap-ja." — „Színképek a pécsi rádióhangképekhez. (Zs)". Dunántúl, 1940. máj. 17. — „Pécsi nap" a rádióban. Egykor és ma. Dr. Nádor Tamás írása az 1940. máj. 16-i és 1975. máj. 19-i „Pécsi Nap" alkalmából a Dunántúli Napló 1975. 18.-i számában. — Zsikó Gyula (1908— 1965) újságíró, író, költő.