Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 29 (1984) (Pécs, 1985)
Néprajztudomány - Zentai Tünde: A zengővárkonyi ház
A ZENGÖVÁRKON YI HAZ 215 gezte, valóban köves vályogfalat talált. A kő és a vályog aránya épületrészenként eltérő. A hátsóépület huszáristállójában például igen sok a kő, a mellette lévő szín felmenő fala tiszta vályog. Hasonlóképpen az istállós pajta istálló részében dominál a kő (de tégla is van benne), a pajta falában viszont több a vályog. Visszatérve a lakóépületre, úgy látszik, hogy annak alapja kő, felmenő fala vályog, két végén vályog oromfalakkal. Vályogból készült a tornác mellvédje is, a tornácoszlopokat azonban „körtéglák"-ból rakták. Hosszú János úgy tudja nagyöregapjától, öreg Dékány Jánostól, hogy „... az oszlopok köze akkor lett beépítve, amikor az első szobát a ház elé építették." 10 Hosszú Irénnek dédanyja, Joó Sára úgy mesélte, hogy ő kicsi lányként játszadozott a Dékány ház udvarán, amikor a ganghoz vetették a vályogot. Joó Sára születését 1858ban anyakönyvezték, ebből arra következtethetünk, hogy a mellvédet pár évvel a ház elkészülte után falazták. Joó Sára saját élményeiből merített visszaemlékezése többet nyom a latba, mint Hosszú János adata, Hosszú ugyanis közvetlenül nem hallhatott erről nagyöregapjától, mert az három évvel az ő születése előtt meghalt. 10 A mellvéd tetejét deszka 5. kép. A ház tornáca (SZNMF 27537, 1975) 10 Sgy. 1975. dec. SZNMAN 1940, továbbá Hosszú Irén 1984 - Elképzelhető, hogy így volt, de erről csak falkutatással lehetne meggyőződni. Föltárás során láthatnánk, hogy van-e meszelés az oszlopok lábán, be vannak-e kötve a mellvédfalba etc. védi (5. kép). A följárat lépcsője három megmunkált kőhasábból áll. A falakat kívül-belül két-három ujjnyi vastagon polyvás sárral tapasztották. Az oromfalak félpillérekkel erősített belső felületei tapasztatlanok. Az utcai homlokzat és a tornácoszlopok mészhabarcs vakolatúak. Mindkettőt különféle tagolások, párkányok, mintázatok díszítik. Az építőanyagok a falu határából származnak. Zengővárkonyban a 19. és 20. század folyamán hat kőbányáról, két téglaégetőről és egy homokbányáról tudunk. A II. világháború előtt még vetették a vályogot a Vájoghányóban n . A ház és tornáca eredetileg földes volt. A második helyiség és a tornác cementlapos burkolatát idősebb Hosszú János rakatta le 1924-ben (amit az 1982-es fölújításkor vörös téglára cseréltek, és egyúttal a negyedik helyiséget letéglázták, a szobákat lepadlózták). A tornác végét a hátsó lejáratnál éltéglákkal szegélyezték. A nyílászárók többsége eredeti. Áthidalásukat lapos boltívekkel oldották meg, ettől csak a két szoba második helyiségből nyíló ajtai térnek el, melyek gerendaáthidalású, kettős ácstokos, borított szerkezetek. A többi régi ajtót szimpla ácstokkal készítették, és csak a fő oldalon borították. Az ajtók közül igen értékes asztalosmunka az utcai szobáé. A hat mezőre osztott, mértani mintázatú betétes ajtószárny külső lapja vésett, faragott, belső oldala rátétekkel díszített. Az ajtóbélés hasonlóképpen betétes és romboidmintás (ба-b kép). Parasztházból kevés ehhez mérhető kvalitású ajtót ismerünk az országban. A fő bejárati ajtó, amely a második helyiségbe, az egykori konyhába nyílik, késői, 1927 körül (esetleg 1921-ben) építették be. Az eredeti kettős, felezett konyhaajtót kibontották, és áthelyezték az istállóra. Hosszú János elmondása szerint „... az első konyhaajtó az uan vastag vót, hogy dufla. így vótak benne ezök a ráfdeszkák, ugye. Cifraságnak." A padlásföljáró a gangról nyílik, deszkalépcsője a negyedik helyiség teréből veszi el a helyet, körül is van falazva. A tornácbejáratain egy-egy, hevederpánttal összefogott lécajtó, cserény volt, hátul magas, elöl csak íélcserény. A lécek fölül hagyma körvonalú gombban végződtek. Szárfái máig megmaradtak. A ház ablakai vasrácsos, gerébtokos, kétszárnyú szimpla ablakok, egy-egy szárnyon három-három ablakszemmel. Fülkéi könyöklődeszkával béleltek. Az utcai szoba ablakai építéskoriak. Velük azonos méretben készült a tornác első végén lévő nyitott könyöklő ablak, a vakablak. Az épület további két ablaka 20. századi. A második helyiség keskeny ablaka 1923-24-ben készült, már idősebb Hosszú János idejében. A hátsó szoba szecessziós utánérzésű hármasablakát 1939-ben rakták be. „Tudom 11 Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 574-580.
