Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 28 (1983) (Pécs, 1984)

Régészet - Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben

A KELETI KERESZTÉNYSÉG EGYIK ISMERTETŐJEGYE TEMETKEZÉSEINKBEN SZABÓ JÁNOS GYŐZŐ Az ismertetőjegy, amelyről szó lesz, csak néhány kéztartási forma, a karok bizonyos helyzetei, ahogy a temetkezésekben megfigyelhetők. A problémát már korábban exponáltuk egy X-XI. századi teme­tő feldolgozása keretében. 1 A téma szélesebb átte­kintést kíván; a félreértések is talán így csökkent­hetők lesznek. Ezt a célt szolgálta egy 1980-ban tar­tott előadásunk a szegedi byzantinológiai konferen­cián. 2 Azóta több jelentős anyagközlés (temetőpub­likáció) látott napvilágot, ezek adatait is most figye­lembe vettük. A vallásos hitnek rituális gesztusokban való ki­fejezése közismert jelenség. A Kárpát-medence nép­rajzából az is tudott, hogy a kereszténység külön­böző irányzatai, egyházai egymástól megkülönböz­tetően temetkeztek, s ezek a különbségek a felrava­talozott holttest más és más karhelyzeteiben is megnyilvánultak. Például Hódmezővásárhelyen vagy Szentesen a katolikusok kezét a mellen Összekul­csolták, a reformátusokét a test mellett kinyújtva helyezték nyugalomra, 3 a görögkeletiek (ortodoxok) felravatalozásánál a karokat a mellre (hasra) úgy hajlították, hogy a csuklónál egymást keresztezték. Ez utóbbi karhelyzet a Kárpát-medence, a Balkán félsziget és a keleti szlávság valamennyi ortodox temetkezésénél általános, egységes. 4 A katolikusok­nál még Magyarország területén belül is eltérések voltak megfigyelhetők. 5 Ilyen egyöntetűség arra vall, hogy a rítus régi, közös tőből sarjadt, sejthetőleg egészen a keletró­mai missziós tevékenységig visszavezethető s az ortodoxia konzervatizmusa megőrizte. Mivel a bi­zánci X-XIII. századi elefántcsont és mozaik mű­vészetben Máriát, Krisztus anyját a halotti ágyon, 1 SZABÓ 1980. 74-106. 2 1980. november 4-én, közöletlen. 3 KISS 1923. 83. 4 Az erdélyi és az alföldi románoknál: MOLDOVÄN 1913. 187. - Bulgáriában: STRAUSZ 1897. 365. - Szer­biában és Boszniában: SCHNEEWEIS 1961. 88. - A ke­leti szlávoknál: ZELENIN 1927. 323. - A görögöknél: SCHMID 1926. 307.: a lábakat is keresztbe rakják. ­A görög házassági szokások változatosak, a temetkezés mindenütt feltűnően egységes: ARGENTI-ROSE 1949. 342. 5 ISTVÁNFFY 1894. 181. - ISTVÁNFFY 1896. 281. ­CZERZY 1911. 254. - GÖNCZI 1914. 359. - CS. PÓCS 1964. 101. a szenteket a nyitott koporsóban minden esetben kereszt alakban összetett kezekkel ábrázolták, 6 to­vábbá egy XIII. századi bizánci forrásadat ezt a kar­helyzetet a római egyháztól való szembetűnő meg­különböztető jellegnek tartja, 7 joggal azt gondol­hatnék, hogy a temetkezéseknél ez a rituális gesz­tus már a szkizma évszázadára általános szokássá vált. A IX-XI. századi régészeti emlékanyag azonban ilyen egyöntetűségre nem enged következtetni. Szá­munkra ennek első bizonyítékát Sarkéi XI. századi orosz települési rétegéhez tartozó keresztény sírjai­nak a kartartásai jelentették (az 1963. évi publiká­ciót követően) 8 és Észak-Kaukázus osszét keresztény temetői ugyanebből az időből. 9 Átfogó és meggyőző képhez a bulgáriai IX-XI. századi temetők közzé­tétele után jutottunk, elsősorban Zs. N. Vazsarova és D. I. Dimitrov munkássága révén. A Várna mel­letti Devnja 2. temetőjében Dimitrov a karok hely­zetének statisztikai feldolgozását is elvégezte és tí­pustáblákkal a félreértés lehetőségét kizárta. 10 Va­zsarova monografikus művében rajzos és fényképes dokumentatív anyag alapján tanulmányozhatók a kartartások. Később K. Botov Hitov falu temetőjé­ről közölt anyaga tovább gazdagította ismeretein­ket, a kéztartásokat statisztikusán is feldolgozta. u Bulgária korai ortodox temetkezéseinél a kartar­tások 5 típusát különböztethetjük meg. 1.) Nyújtot­tan a test mellett szorosan elhelyezett karok. Ennek egyik változata, mikor az egyik kar a medencére hajlított. Mind a két kar ilymódon való behajlítása, az ún. ölbe tett kezek csak bizonyos temetőkben for­dulnak elő, s igen szórványosan. 2.) Mellre helye­zett egyik vagy mindkét kéz. Ez utóbbi esetben álta­lában a kezek keresztezik egymást, ritkábban az al­karok. 3.) A mell alsó szélén összefont karok (kar­batett kezek). Az alkarcsontokat az ágyékcsigolyák 6 BANK 1978. 144. - PEROCCO 1974. 65. 7 DARROUZES 1963. 71.: „40. (sérelem) Amikor a rómaiak eltemetnek egy halottat, nem teszik a kezeit keresztalakban, hanem kinyújtva a test hosszában és betömik viasszal az érzékszerveit." - A forrásra Bálint Cs. hívta fel a figyelmemet. 8 ARTAMONOVA 1963. 9-215. 9 KUZNYECOV 1962. 23. kép. - MILORADOVICS 1963. 102. 10 DIMITROV 1970. 21-48. 11 VAZSAROVA 1976. - BOTOV 1977. 177-183. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1983) 28: 83—97. Pécs (Hungária), 1984.

Next

/
Oldalképek
Tartalom