Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 27 (1982) (Pécs, 1983)

Történettudomány - Rövid közlemények

210 RÖVID KÖZLEMÉNYEK Kriegsoperationen in der Umgebung von Pécs im Befreiungskampf gegen die Türken

—nach einer in Wien ausgegebenen Publikation Das Buch, aus dem wir einen Abschnitt bringen wurde 1788 in Wein bei Gräffer dem jüngeren herausgegeben. Es handelt sich um eine Übersetzung einer französischen Arbeit, 208 Seiten stark, mit handgezeichneten Landkarten. Im abgedruckten Teil wird die Befreiung der Stadt Fünfkirchen beschrieben. Auf Befehl des Herzogs von Lothringen stellten der Markgraf von Baden und Prinz Eugen eine kleine besondere Einheit zusammen, mit der sie zunächst gegen Kolokz zogen. Dann eroberten sie Simontornya, setzten die Stadt Kaposvár in Brand und standen wenig später unter Fünfkirchen/Pecs. Diese Stadt war Bischafssitz, hatte eine berühmte Universität - bis die Türken 1543 Fünfkirchen eingenommen haben. Als die kaiserlichen Militärs erscheinen, steckten die Türken die Häuser in Brand und zogen sich in die Burg zurück, mussten sich aber nach einer starken Bombardierung ergeben. József Keil PÉCS SZÜKSÉGPÉNZ TERVEZETE 1945-BÖL Az 1944-45-ös felszabadulásunk időszakában mint ismeretes - számtalan közigazgatási centrum a forgalmi- és váltópénz elégtelensége miatt szükségpénzkibocsátásához folyamodott, hogy a Vörös Hadsereg által forgalomba hozott 1000 pengős címletű bankjegy használatát elősegítse. Ugyanis ennek az emissziónak 100, 50, 20, 10, 5, 2 és 1 pengős címletei valamivel később kerültek a lakosság kezébe. Addig azonban az 1000 pengősök használatát a magyar hatóságok igyekeztek előmozdítani kisebb címletű helyi váltó szükségpénz kibocsátásával, így határozták el Kalocsán, Kaposvárott, Kiskunhalason, Mezőkövesden, Mohácson, Szegeden szükségpénz tervezetek elkészítését, majd kibocsátását, amelyek nem mindegyike készült el, illetve került forgalomba. Eme „általános" gyakorlatnak megfelelően Pécsett is terveztek szükségpénz kibocsátást, amelyek egyes próbanyomatai ismeretesek a gyűjtők körében. Ezek nem a Vörös Hadsereg 1000 pengős címletei felváltására keletkeztek. A szükségpénzkibocsátás gondolata, keletkezésének indító oka azonban Pécsett is az egész ország pénzforgalmát akadályozó forgalmi bankjegy- és váltópénz hiányban gyökerezett, amely érvényes volt minden közéleti és magán pénzgazdálkodási szervre. A felszabadító Vörös Hadsereg gyors előnyomulása következtében - mint más helység közigazgatási szerveinél - úgy Pécsett is a korábban működő magyar közigazgatás vezetői menekülésükkor magukkal vitték a városban fellelhető forgalmi pénzt is. A város pénzgazdálkodása megbénult. Amikor a város közigazgatása 1944. december 1-én újra szerveződött, az újjáépítési programnak végrehajtásához is pénzre volt szüksége a város vezetőségének. Dr. Esztergár Lajos, az új polgármester kezdeményezésére eredeti bevételi pénzforrás megszervezésével bízta meg a számvevőséget, amikor a Nemzeti Bizottság hozzájárulásával „Búzakölcsön"-kötvény kibocsátásával kísérelték meg a pénzügyi alapot megteremteni.

1 Kétmillió pengő értékben, 40 pengős búzaárban, 2500 tonna búzakölcsönt kb. 650 városi lakó jegyzett.

2 Ennek a kölcsönnek előkészületeit és lebonyolítását a városi számvevőség végezte. A részvényeket Vörös Mihály és Németh János kétéves visszafizetési kötelezettséggel írták alá. A fedezete a város vagyona lett. Egy év letelte közeledésével az infláció erőteljesen jelentkezett. A kölcsön visszafizetésének végrehajtása egyre nehezebb feladat megoldása elé állította a város igazgatását. Ekkor dr. Esztergát Lajos ötlete alapján, a város korábbi múltjában (1919-20, 1933.) már bevált szükségpénz kiadások mintájára, hasonlóan ismét szükségpénz kibocsátásával vélte megoldani a problémát. A szükségpénz kibocsátásával, annak végrehajtásával ismét a számvevőséget bízta meg. A régi akták áttanulmányozásával 1, 10, 20, 50 és 100 pengős címletű papír szükségpénz nyomását határozták el. A pénzjegy címletek közül az egy pengős egyszerű szedésű, minden tervezés nélküli nyomatként keletkezett, csupán a város címerének alapnyomata díszíti. A 100, 50, 20 és 10 pengős címlet mindkét oldalának tervezetei és tervezői ismeretesek. A 100 pengős előlapjának negatív rajzolatú, tehát tükör mintájú 42x24 cm-es, főként a város címerét kidomborító rajzterve is megmaradt. A ceruzás rajzterv alsó szegélyén, középen jól olvasható a grafikusművész kézírása „Városi pénzterv. Gebauer."

3 Különben Gebauer Ernő készítette az 1919. december 27-ével keletkezett, pályaműnyertes 100 K-st is, amelyből végül is a forgalomba került 1920. április hó 16-i keltezésű 5 koronás városi szükségpénz készült. Az 1945-ös 100 P-s pénzterv hátlapját Bajcsa András író, grafikus művész, városi fogalmazó tervezte, amelynek fő alakja a pécsi Székesegyház négytornyú képe. A 100 P-s mindkét oldalának klisé készítési mun-